Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 28. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 21. napja - Az Észak-atlanti Tanács felhívására adandó válaszról szóló országgyűlési állásfoglalás megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke:
1198 Az Északatlanti Tanács felhívására adandó válaszról szóló országgyűlési állásfoglalás megtárgyalása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk következő napirendi pontunk megtárgyalására, azaz állásfoglalásra az Északatlanti Ta nács felhívására adandó válaszról. A külügyi bizottság vonatkozó előterjesztését a 342es számú iratban kapták meg képviselőtársaim. Megkérdezem Horn Gyulát, a külügyi bizottság elnökét, hogy a bizottság nevében ki lesz a napirendi pont előadója. Horn Gyul a, a külügyi bizottság elnöke. a napirendi pont előadója HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: Én. ELNÖK (Szabad György) : Tessék parancsolni! HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A következőt szeretném a javaslatunkka l kapcsolatban a figyelmükbe ajánlani. Az egyik az, hogy nagyon fontosnak tartom, hogy a külügyi bizottság az új Parlament május másodikai működésének elkezdése óta tulajdonképpen minden egyes javaslatban - márpedig számos ilyen javaslat volt - egyetértésr e tudott jutni. Mind a hat párt képviselői között a külügyi bizottságban igaz, gyakran viták, éles viták, kemény munka eredményeként, de - kialakult minden egyes kérdésben egy olyan egyetértés, amely nagyon fontos az ország külpolitikája, illetve a Parlame nt nemzetközi állásfoglalásai számára. És ez a NATOval, illetve az Északatlanti Tanács felhívására adandó válasszal is így volt. Miért javasoljuk mi ezt a választ megfogalmazni és, nyilvánosságra hozni? Mindenekelőtt azért, mert az Északatlanti Tanács e gy rendkívül konstruktív állásfoglalást fogadott el a július elejei ülésén, amely - mondhatni - egyfajta típusú új minőség, új stílus a keletnyugati viszonyban, illetve a NATO és a Varsói Szerződés kapcsolataiban. Hiszen nem csupán leszerelési kérdésekkel foglalkozott, hanem javasolja az Északatlanti Tanács, a többi politikai szervezettel egyetemben, hogy az új Európa megteremtése érdekében ne csupán magasabb szintre, hanem érdemivé tegyük a párbeszédet a földrész államai között. Tehát ezért is az ügy fon tossága megéri, hogy a magyar Parlament ebben állást foglaljon. A másik dolog. Meggyőződésem szerint egy ilyen ügyhöz való csatlakozás alapvető magyar nemzeti érdekeket szolgál. Érdekünkben áll széles körű kapcsolatok kiépítése a NATO politikai szervezetei vel. Hiszen nem csupán arról van szó, hogy a NATO a világ legfejlettebb hatalmait, országait tömöríti, hanem arról is, hogy tagjainak döntő többsége részese, aktív közreműködője az Európai Gazdasági Közösségnek, az Európa Tanácsnak és más multilaterális sz ervezetnek. S éppen ezért az európai érdekek, vagy szélesebben a nemzetközi érdekek harmonizálásában a NATO szervezeteivel való kapcsolat nagyon fontos szerepet játszik. Idetartozik az is, hogy ha mi kiépítünk egy érdemi kapcsolatot, ezzel segítünk elhárít ani azt a vádat, amely az utóbbi időben megfogalmazódik Magyarországgal kapcsolatban: hogy egyoldalú orientáció útjára lépett - ami egyébként nem igaz. De mindenképpen segít egy ilyen multilaterális szervezettel és annak bizottságaival való együttműködés e gy ilyen vádat elhárítani. A harmadik elem, amit megfogalmazni, illetve az Önök szíves figyelmébe ajánlani kívánok, hogy egy ilyen párbeszéd és kapcsolat biztosítja azt a folyamatosságot, amelynek jegyében a magyar külpolitika megkezdte egyfajta közvetítő szerep betöltését Nyugat és Kelet között, és ez különösen fontos az elkövetkező időszakban az új Németország létrejöttével; illetve NyugatEurópa és a Szovjetunió vagy KeletEurópa más országai közötti kapcsolatok keretében Magyarország számára
