Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi Xlll. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1174 A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi Xlll. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása E LNÖK (Szűrös Mátyás) : Ezért rátérhetünk, a következő napirendi pontunkra: A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A Kormány előterjesztését képvise lőtársaim a 192es számon kapták meg. Átadom a szót dr. Balsai István igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Balsai István igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Folytatva az előbbi gondolatsort, - egy kicsit hosszabb szünetre gondoltam a két törvényjavaslat között. Úgy gondoltam, ennél többet tudunk ma végezni a vállalati törvénnyel kapcsolatban. A gazdálkodó szervezetek é s a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosítására készített és Önök elé tárt, szintén régen beterjesztett, sürgősséggel elrendelt törvénytervezet tulajdonképpen szintén két csoportra osztja azokat a célokat, amelyeket megva lósítani kíván ezzel a Kormány. Egyfelől valóban érdemi változásokat jelent a sokat bírált átalakulási törvény kapcsán az ún. önkormányzó, önigazgató állami vállalatok átalakulásának a folyamatát érintően egy pontos menetrend, egy lényeges változtatás, ame ly tulajdonképpen a jogszabály megalkotása óta felmerült jogértelmezési problémák feloldására vállalkozik. A törvénytervezet szervesen illeszkedik a már idézett Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény múltkor történt módosításához. Az a módosítás tulajdonképpen az Állami Vagyonügynökség és a Kormány, valamint az Országgyűlés hatásköri szabályait és azok egymáshoz való viszonyát változtatta meg, s ebben jelentett új helyzetet - a Kormány szándékainak megfelelően - az ott elmondott indokokat meg nem ismételve. A Kormány arra törekszik ezzel is, hogy a kormányzati döntések szempontjából saját befolyását a Vagyonügynökségen keresztül - ilyen értelemben a kormányzati felelősség alapját illető en is - meg tudja valósítani. Ezzel szemben a jelen módosítás azt célozza, hogy a Vagyonügynökség számára az átalakítás irányítása, tehát érdemi lebonyolítása során a beavatkozást biztosíthassa. A hatályos szabályozás alapján az önkormányzati és önigazgató vállalat köteles megkísérelni az állami vagyonkezelő szervezettel való megállapodást. Ennyit mond a jelenleg hatályos törvény. Abban az esetben, ha erre nem kerül sor, akkor a törvény előírja az átalakulás során követendő szabályokat. A javaslat szerint - mint ahogyan az Önök előtt fekvő tervezet 3. szakasza és a kapcsolódó indoklás részletesen is kifejti - a Vagyonügynökség az átalakulási szándék bejelentésétől kezdve hatékony módon megállapíthatja a társasággá történő átalakulás feltételeit és módját, az Országgyűlés által egyébként elfogadott vagyonpolitikai irányelveknek megfelelően. A javaslat az átalakulni kívánt vállalat és a Vagyonügynökség átalakulással kapcsolatos szerepének pontos rendezésével meg kívánja határozni egyfelől a vállalatok jogait, m ásfelől a Vagyonügynökség jogait. A vállalat joga lesz a továbbiakban is elhatározni az átalakulást, kidolgozni ezzel kapcsolatban a javaslatait és előzetes elképzeléseit, továbbá lebonyolítani az átalakulással kapcsolatos előkészítő tevékenységet. A Vagyo nügynökség joga - a már előzőekben ismertetetteken túlmenően - az okiratok aláírása és a vállalati vagyonrészt megtestesítő üzletrészek egy részének eladása, továbbá természetszerűleg a társaságban az állami vagyon vonatkozásában a tagsági, illetve részvén yesi jogok gyakorlása. A hatályos jogszabállyal kapcsolatos alkalmazási gyakorlat során
