Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről hasznosításáról) szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
1146 Úgy gondolom, hogy mi semmilyen javaslatot nem tettü nk, Önök választották ki a munkatársaikat, ha Önöknek vagyonátmentő munkatársak megfelelnek (mozgás) akkor kérjük, hogy ilyen típusú vádakkal bennünket ne illessenek. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Az e lőre jelentkezettek közül még megadom a szót Juhász Péternek, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. Felszólaló: Juhász Péter (KDNP) JUHÁSZ PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim ! Megpróbálok hozzászólásomban visszatérni azokhoz a javaslatokhoz, amelyekkel reggel kezdtük az ülést. A témában benyújtott törvényjavaslathoz, illetve a módosító indítványhoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. A törvényjavaslatból és annak indoklásából sem tűnik ki, hogy a törvény hatálya alá tartozó egységek száma, illetve annak ágazaton belüli nagyságrendje mekkora. A gazdasági bizottság ülésén elhangzott 750010 000 egység, és ugyanakkor háromnégyezres nagyságrend is. A Kereskedelmi Minisztérium által 1990. VI. hónapban kiadott információ s zerint, amely "A kiskereskedelem üzlethálózata 1989ben" címet viseli, 1989ben 53 502 kiskereskedelmi egység volt, amelyből 25 375 tartozott állami vállalathoz, 28 12? pedig a szövetkezeti szektorba. Az 53 500 üzletnek összességében csak 26,2 százaléka vo lt a szoros elszámolású, a túlnyomó többség szabadkasszás, szerződéses, illetve jövedelemérdekeltségű rendszerben működött. Ha az arány a két szektorban nagyjából azonos volt, akkor a törvény hatálya alá mintegy 18 000 üzlet tartozik. A becslések ilyen nag yságrendű eltérésének azért van jelentősége, mivel a 34000 és a 18 000 üzlet értékesítésének, illetve hasznosításának kezelésében nagy különbség van a folyamat időigénye, tőkeigénye és a szervezeti feltételek, valamint a gazdaságra gyakorolt hatása, jelen tősége tekintetében egyaránt. Az időintervallumot figyelembe véve, amennyiben 10 000 fölötti számról van szó, az Eörsi Mátyás képviselőtársam 399es számon beadott módosító indítványa - miszerint "a törvény hatálya alá tartozó üzleteket a Vagyonügynökség e gy éven belül értékesíti" - a gyakorlatban kivitelezhetetlen, mivel ez körülbelül napi 40 üzlet értékesítését jelentené, és ennek alapos végrehajtása erősen megkérdőjelezhető. Másrészt megfontolandó, hogy hosszú távra a kiskereskedelem ilyen nagy hányadába n, amely nagyságrendje folytán a kisebb településeket érintené elsősorban, a törvény - kötöttségei révén - felfüggessze a fejlesztést, és az eddigi csekély érdekeltséget is megszüntesse. A törvény az üzletek értékesítését a Vagyonügynökség hatáskörébe utal ja azzal, hogy a forgalmi értéket is a Vagyonügynökség, illetve szervezetei állapítják meg. Ezzel kapcsolatban több probléma vetődik fel. A forgalmi értéket befolyásoló számos olyan tényező van, amely nehezen számszerűsíthető (pl. vevőkör, jó hírnév, üzlet menet) amely hasonló adottságú üzletek értékében jelentős különbségeket okoz. Ennek ekvivalens meghatározása - amelyre Horváth Béla képviselőtársam 347es számon beadott módosító indítványában tesz kísérletet - törvényi szinten nem lehetséges. A valódi ért ékbecslés igen költséges, s a forgalmi érték meghatározásának akkor van jelentősége, ha a törvény a kedvezményezettek bizonyos körének - volt tulajdonosok, szerződéses üzemeltetők, dolgozók - ezen az értéken, verseny nélkül biztosítja az üzlet megvásárlásá nak előjogát, amire természetesen a törvényjavaslat szerint nincs mód.
