Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 24. csütörtök, az Országgyűlés 7. ülésnapja - Az ülés megnyitása - FODOR ISTVÁN, DR. (független)
273 Deme Zoltán képviselőtársunk 52 képviselő aláírásával az önálló indítvány sürgős, vagyis a ma kezdődő ülésen történő megtárgyalását is kérte. A sürgős tárgy alásról vita nélkül határoz az Országgyűlés. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a sürgős tárgyalással. Kérem szavazzanak. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 102 ellenszavazattal és 18 tartózkodással úgy döntö tt, hogy sürgősségi jelleggel tárgyalja meg az indítványt. Felkérem ezért Deme Zoltán képviselő urat, hogy szíveskedjék az önálló indítványát törvényjavaslat vagy országgyűlési határozati javaslat formájában elkészíteni és rendelkezésre bocsátani. Időközbe n ez megtörtént – jelzi a főtitkár úr. Felkérem Deme Zoltán képviselőtársunkat, valamint a pénzügyminisztert és a kulturális minisztert, szíveskedjenek a bizottsági ülésen részt venni. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Fodor István független képviselőtársunk önál ló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény módosítására. Megkérdezem dr. Fodor István képviselőtársunkat, kíváne szólni. (Igen.) Átadom a szót. Felszólaló : Dr. Fodor István (Független) FODOR ISTVÁN, DR. (független) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az 1990. évi XVII. törvény a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletét akként rendezi, hogy az alakuló ülést követő harminc napon belül, egy meghatározott jelölési eljárással, magának az Országgyűlésnek kell megválasztania nyolc nemzeti kisebbség egyegy képviselőjét. El kell mondanom, hogy még előző tisztem gyakorlása során tapasztaltam: a törvény által szabályozott m egoldással maguk a nemzeti kisebbségek sem értenek egyet – mégpedig két okból. Nem értenek egyet a jelölés rendszerével, mert úgy gondolják, hogy az Országgyűlés jelölő bizottsága helyett nekik kellene javaslatot tenniük a jelöltek személyére, másrészt ped ig nem nemzetiségenként egyegy képviselőt akarnak a parlamentbe delegálni, hanem az ország lakosságához, lélekszámához viszonyított, arányos képviseletet kérnek. A tegnapi nap során Antall József miniszterelnök úr a vitára adott válaszában részletesen kif ejtette, hogy jogelméleti szempontból, és az Alkotmánynak a közvetlen választásra utaló rendelkezésével való összeférhetetlensége szempontjából miért nem értenek egyet a törvény rendelkezéseivel a Parlamentben most mandátumot szerzett pártok sem. Én ezt il yen szempontból nem kívánom indokolni. Az viszont egyértelmű, hogy a jelenlegi érvényben lévő rendelkezés – úgy tűnik – politikailag és jogilag sem elfogadható, ezért végrehajtása nyilvánvalóan nem célszerű. Úgy vélem, a végrehajtásnál nagyobb politikai hi bát akkor követnénk el, ha – elkerülendő a törvénysértést, nevezetesen a harminc napos határidő túllépését – egyszerűen hatályon kívül helyeznénk a rendeleteket anélkül, hogy egyidejűleg törvénybe iktatnánk egy megnyugtató megoldást. Egy ilyen megnyugtató megoldás körültekintő előkészítéséhez a harminc napos határidőből hátra lévő egy hét semmiképpen sem elegendő, ezért az Országgyűlésnek megítélésem szerint egyetlen választása van: időt hagy magának a megnyugtató megoldás körültekintő előkészítésére. Hozzá tenném, hogy az alkotmánynak Kónya Imre által aposztrofált módosítása csak egyik része a kérdés megoldásának. Ezt a törvényt is módosítani kell ilyen módon, mindenképpen. A Házbizottság a fenti indokok alapján egyetértett azzal, hogy a törvényben foglalt h arminc napos határidőt hatvan napra módosítjuk, ezért, valamint a megfelelő számú támogató aláírás alapján kérem a tisztelt Házat, hogy az indítványt tűzze napirendre, és következő ülésén tárgyalja meg. Köszönöm figyelmüket.
