Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 9. szerda, az Országgyűlés 3. ülése - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOKROS LAJOS:
66 tárca, úgy érezték, akár joggal akár jog nélkül, hogy ez bizonyos mértékig degradálja őket, az ő helyzetüket. Itt elképzelhető, hogy az épített környezet és a természeti környezet egy tá rcában való összefoglalása ez talán jobb lesz. Mi azonban mindenképp az Országos Műemléki Felügyelőség érintetlen meghagyását javasoljuk. Legyen szabad itt még valamit mondanom. Nem a műemlékkérdés az egyetlen, nagyon sok olyan terület van ebben az országb an, amelyik csak akkor marad működőképes, hogyha a hálózati elvet fenntartjuk. Tehát azt szeretnénk, ha továbbra is a Műemléki Felügyelőségnek kiépített hálózata lenne, mert csak így fogja tudni ellátni a maga feladatát. A hálózati elv megszüntetése példáu l a magyar közművelődési könyvtárügy látványos összeomlásával járna. De ugyanígy a múzeumoknál is rendkívüli pusztítást végeznénk el, ha kényelmesen azt mondanánk, hogy az önkormányzat mindent megold, tehát ezt odaadjuk az önkormányzatoknak. Nem, nekünk ez eken a területeken a hálózati elvet feltétlenül, éppen a hatékonyság érdekében, éppen az érdembeni munka érdekében, fönn kell tartanunk. Való igaz, hogy a minisztériumok elnevezését felsoroló törvény nem rendelkezik bizonyos területeknek a hovatartozásáról , azért, mert nem vagyunk tisztában az előbb elmondottak alapján, hogy hol is találná meg legjobban a helyét például az a fontos dolog, amit úgy hívunk, hogy építésügy, és ez nem építészetet jelent, hanem egy csomó hatósági funkciót. Ezek egy része kerülhe t az önkormányzatokhoz, de rengeteg részének meg kell maradnia valamilyen központi hatóságnál, valamilyen minisztériumnál. Nem is óhajtjuk feltétlenül mi eldönteni ezt a dolgot, a 120 nap arra is alkalmas lesz, hogy konzultáljunk ezeknek a fontos szakterül eteknek a legjobb képviselőivel, legyen ez akár építésügy, akár vízügy, hogy ők milyen felállítást, milyen besorolást tartanának magukra nézve a legjobbnak. Legyen szabad még egy dologhoz megjegyzést fűznöm. Ahhoz a félelemhez, hogy a Pénzügyminisztérium t úlzottan fiskális szemlélete, túlzottan földhözragadt szemléletet jelent, hogy az ipar- és a kereskedelemügyi tárca, nagyon sajnálom, hogy ez a régi magyar kifejezés, hogy ipar- és kereskedelemügy megszűnt, és most csak ipari miniszterről, mint valami ipar i termékről beszélünk. Kérem, a minisztériumnak nem az a dolga, hogy végezze az ipart vagy a kereskedelmet, a minisztériumnak az lenne a dolga, hogy az iparüggyel, a kereskedelemüggyel foglalkozzék és hagyja az ipart és a kereskedelmet természetesen a gazd álkodó egységekre, a vállalatokra és vállalkozókra. No de a régi Pénzügyminisztérium, és hadd utaljak vissza Wekerle Sándor idejére, éppenséggel az ország akkori gazdasági stratégiájának a minisztériuma volt, és egyáltalán nem jellemezte valamilyen földhöz ragadt fiskális szemlélet, bár Wekerle Sándor volt az a pénzügyminiszterünk, aki zseniálisan egy év alatt - mert a múlt században még voltak csodák - helyre tudta állítani egy súlyosan deficites ország költségvetési egyensúlyát. Ne higgyünk ezeknek a régi beidegződéselmek, és ne az elmúlt néhány évtized miniszteriális szokásai alapján ítéljünk meg most létrehozandó minisztériumokat: Másféle, hatékonyabb manageri típusú minisztériumokat szeretnénk, amelyek minél kevésbé ártják bele magukat a szűkebb értelemb en vett gazdálkodásba. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés és Képviselőtársaim! Még több jelentkező van szólásra. Miután azonban előrehaladott az idő, meg kell kérdeznem Önöket, tudniillik eredetileg úgy terveztük, hogy ma lebonyolítjuk v alamennyi törvényjavaslat megvitatását és a határozathozatalokat, meg kell kérdeznem, hogy hogy kívánja az Országgyűlés. Folytassuke a munkát, és ma befejezzük, vagy, igen, ez a többség, folytatjuk. Ezek után átadom a szót Bokros Lajosnak. Felszólaló: Bok ros Lajos (MSZP) BOKROS LAJOS:
