Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
627 valóban valamiféle változást remél a társadalom. Lehet azon természetesen filozofálni Magyarországon, hogy mennyire volt ez csendes , mennyire volt rosszkedvű ez a forradalom, de mégis csak volt egy forradalom, és tudnunk kell azt, hogy nagyon sok ember valóban bízik abban, hogy most új életet kezdhet Magyarországon. És nagyon sokan vannak azok közül is, akik ebben bí znak, akik jelenleg börtönben ülnek. Hiszen elég csak arra utalnom, hogy akik börtönlátogatáson vettek részt, azok mondták például, hogy a váci fegyházban találkoztak olyan emberrel, aki bizony már lassan a második évéhez érkezik a büntetése letöltésében, és tiltott határátlépésért lett például leültetve. A mai helyzetben tudjuk, hogy ma már egyszerűen megdöbbentőnek tűnik az ilyen, de ez csak egy kiragadott példa. Számtalan olyan eset van, amikor is bizony olyan emberek ülnek a börtönökben, amikor most is megdöbbennénk, hogy ők börtönben vannak. Azok a félelmek, amelyeket kisgazda képviselőtársaim felvázoltak, azt hiszem, nem igazán azokra az emberekre állnak, akik most kiszabadulnának a börtönökből, hiszen akiktől nagyon félnie kellene a társadalomnak, azo k most nem fognak kiszabadulni. Úgy vélem, hogy ezek indokolatlanok, és nekik is a figyelmükbe ajánlanám a keresztényi megbocsátásnak az alapvető szemléletét, amiből valaha tulajdonképpen az amnesztia is táplálkozik, és amely amnesztia azért nagyon sok emb er számára, akik a börtönökben vannak, most valóban egy olyan lehetőséget nyújtana, hogy egy új társadalomban valamiféle új életet kezdjen el, és valamiféle reményt jelentene számukra. Ezért én magának az amensztiának a gondolatát nagyon fontosnak tartom, és támogatom is, és úgy ítélem meg, hogy ez a mostani törvényjavaslat egyáltalán nem olyan széles, hogy valamiféle veszélyt jelentene a társadalom számára, viszont aggodalmamat hadd fejezzem ki azért még egyszer, hogy a törvénytervezet úgy lett előterjeszt ve, hogy nem volt kellő időnk arra, hogy ezt átvitassuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Fodor Gábor képviselőtársam felszólalását. A következő felszólaló Salamon László képviselőtársunk, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszól aló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Én is az órára pillantok, mint Fodor Gábor képviselőtársam, és erről egy budapesti bíró sürgetése jut eszembe, aki olykor azzal serkentett: "Ügyvéd úr, rövid védő beszéd nyomatékos enyhítő körülmény." (Derültség.) Tehát hadd legyek nagyonnagyon rövid, és talán csak slágvortszerűen megfogalmazva gondolataimat, észrevételeimet: legelőször Kőszeg Ferenc képviselőtársam felszólalására tennék egy olyan észrevételt, amel y ahhoz kapcsolódott, hogy ő előadta, elmondotta, hogy a Demokrata Fórum meghirdette, választási kampányában is hangsúlyozta, hogy a múlt bűneit fel kell tárni, és ott a büntetést lehetővé kell tenni, meg kell büntetni a bűnösöket. Ezt kérve számon a mosta ni amnesztiarendeleten, egy mondattal hadd utaljak arra, azon túl, hogy meglátásom szerint a közkegyelmi rendelkezés eleve tekintettel volt arra, hogy ha itt volt valami hiányosság, akkor azt Szokolay Zoltán képviselőtársam indítványa ugyancsak a Magyar De mokrata Fórum képviseletében, nevében teljes mértékben helyre tette. A másik kérdés szintén Kőszeg Ferenc képviselőtársam észrevételéhez kapcsolódott, nevezetesen ahhoz, hogy ő tud olyanról, hogy még jelenleg is vannak államellenes bűncselekmény címén gyak orlatilag jogtalanul elítélt politikai foglyok, és hogy erre tekintettel ez az amnesztiarendelet nem ad megoldást. Ehhez hadd tegyem hozzá: ha ez így van – ezt én kontrollálni innen és most nem tudom – , akkor ezeknek az elítélteknek nem amnesztia jár, hane m ezek az elítéltek ártatlanok, s akkor velük szemben perújításnak, törvényességi óvásnak van helye, erkölcsi és anyagi rehabilitációnak van helye, nem pedig az amnesztiának, amely köztudottan a bűnelkövetőknek a menedéke. (Taps.)
