Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
616 Összefoglalásként elmondhatom, hogyha komolyan vesszük, hogy Európához akarunk csat lakozni, akkor csak ezeken a határszakaszokon juthatunk oda, nem pedig az eddig frekventált záhonyi átkelőn keresztül. Felkérem a tisztelt jelenlévő államtitkárokat, valamint a közlekedési tárcát és a Külügyminisztérium konzuli főosztályát, hogy másfélkét évi hitegetés, ígérgetés után most már az új vezetéssel valóban elégítsék ki a lakosság jogos igényét. (Gyér taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Rácskay Jenő képviselőtársam kérdésének ismertetését. A kérdésre Botos Katalin államtitkár válaszol. Átadom a szót. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár válasza BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint hallották, a jó kérdés, a jól feltett kérdés mindig magában hordja részben a választ is. Rácskay Jenő ké pviselőtársunk nagyon sok mindenről felvilágosításértékű kérdést tett fel, amiben nyilván az is szerepet játszott, hogy volt módja részt venni azon a szombathelyi tanácskozáson, amelyet a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoksága, a PM keretében működő parancsnoksága, illetve annak a körébe tartozó szerv Szombathelyen rendezett és ahol a kérdést feltevő országgyűlési képviselő is ott volt. Ezen az értekezleten a résztvevők megerősítették, hogy továbbra is valóban indokoltnak tartják valamennyi átkelőhel y mielőbbi megnyitását. Ezért a tanácskozáson elhangzottak alapján a PM Vám- és Pénzügyőrsége rövidesen javaslatokat készít a kérelmek sorolására és a megvalósítás anyagi kihatásainak a felmérésére. Tehát annak eredményeként, hogy képviselőtársunk is ott v olt, az írásban beterjesztett kéréséhez képest bővebb kérdést tett fel, megpróbálok erre ismereteim alapján válaszolni. Először is azt szeretném Önöknek elmondani, hogy természetesen a pénzügyi tárca is nyilván – csakis arról lehet szó, halogatások ugye ny ilván nem vonatkoznak másféléves távban ránk – azonnal lépéseket tett három vonatkozásban is a felvetett probléma megoldására. Egyrészt, amint említettem a helyi hatóságokkal az igények érdemi felülvizsgálatát próbálják megvalósítani. Tudomásom szerint min tegy 22 új határátkelőhely létesítésére van igény, zömmel az osztrákmagyar határon. Tájékoztatásul egyébként megemlítem, hogy a 350 kilométeres magyarosztrák határszakaszon 7, nemzetközi forgalom számára megnyitott határforgalomellenőrző pont működik, e bből 4 vasúti átkelőhellyel rendelkezik. Szeretném azonban elmondani, hogy itt a kérdés kettős. Egyrészt, hogy mit tud központi szerv, mint költségvetési rovat biztosítani hozzá. Miután ebben belügyi szerveknek, vám- és pénzügyőrségnek azért tennivalói min denképpen vannak, ennek a felmérésére a 3. pontban szerettem volna kitérni, most elébe vágtam. Ezt pontosan fel kell mérni. Jelezte az illetékes vám- és pénzügyőrségi parancsnokság, hogy 15 határátkelőhely megnyitásával kapcsolatban a tárgyi és dologi felt ételeket például biztosítani tudják, de tisztáznunk kell a költségek megoszlását a helyi érdekek és a központi feladatvállalás között. Ez a tisztázás kell hogy lefolytatódjék az elkövetkezőkben. Ennek volt egyik első lépése a szombathelyi tanácskozás. A má sik, amit tudni kell azért a dologhoz, gondolom ezt néhányan tudják is, csak emlékeztetésül idézem fel, hogy ez egy megállapodás kérdése két ország között. Tehát tisztáznunk kell, hogy a partner mit akar, mert én át akarok menni, de ugye neki be is kell fo gadni, ugyan ott is merülnek fel különböző kiadások. Ismereteim szerint az osztrák fél jegyzéke, amely egyébként a nemzetközi tárgyalások alapját képezi, 6 új határátkelőhely vonatkozásában fejezi ki készségét a megnyitásra, ezek a következők: Fertő, Fertő rákos, Jánossomorja, Bozsók, Szentpéterfa, Pinkamindszent. Itt tehát az a tennivalónk, hogy egyrészt ezekkel az általuk felvetettekkel kapcsolatban, másrészt ennek
