Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NYÍRI SÁNDOR, DR. megbízott legfőbb ügyész:
595 ifjúsági célt szolgáló állami ingatlan társadalmi tulajdonlásból a részvényesek által me gvalósított szűkebb tulajdonlásba került át, és így elvesztette nemzetitulajdonjellegét. Mivel az Alkotmány magasabb fokú jogforrás, mint a földtörvény, ezért a vagyonátruházási szerződés jogszabályba ütközik, vagyis semmis! Amelyre bárki határidő nélkül hivatkozhat! Hasonló eredményt kapunk a Ptk. 5.§ (1) (2) bekezdése figyelembevételével, amely tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul vagy ill etéktelen előnyök szerzéséhez vezet. A volt KISZszékház kimondottan ifjúsági célok megvalósítására épült. A székházért kapott pénz döntő többsége kizárólag a DEMISZ rendelkezésébe került, ily módon lehetőséget kapva arra, hogy állami tulajdon eladásával f edezze saját forrásszükségletét. Ismét csak azt állapíthatjuk meg, hogy a jog rendeltetésellenes gyakorlásáról van szó, amely törvénybe ütközik, s így a szerződés semmis. S hogy mindez hova vezet, s hogy az élet a legjobb dramaturg, bizonyítja, hogy a Magy ar Hírlap mai száma is lehozott egy cikket "Mit visz a DEMISZ?" címmel, amely a vagyonátmentés folyamatáról ír. Kérdezem tehát a legfőbb ügyész urat, hogy szándékában álle ezzel a jogügylettel szemben a polgári perrendtartásban foglalt jogával élve a semm isség megállapításának érdekében pert indítani? Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Nyíri Sándor megbízott legfőbb ügyész válaszol. Átadom a szót. Dr. Nyíri Sándor megbízott legfőbb ügyész válasza NYÍRI SÁNDOR, DR. meg bízott legfőbb ügyész: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr erkölcsi, politikai fenntartásait megértem, azonban az általa hivatkozott alkotmányi és Ptk.rendelkezéseket értelmezve, nem látok jogszabályi lehetőséget a szerződés érvén ytelenségének megállapítása érdekében kereset benyújtására. A szerződés érvényességének vizsgálatánál a megkötés időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezésekből kell kiindulni. Az interpellációban hivatkozott jogszabályi rendelkezések egybevetéséből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a volt KISZ KB székházának elidegenítésére kötött szerződés Alkotmányba ütköző lenne. Kétségtelen, hogy az Alkotmány megfogalmazása szerint a magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, a korábban hatályos rendelkezések szerint az egész nép vagyona. Az állam vagyonát azonban az Alkotmánynak a szerződéskötés időpontjában hatályos és jelenlegi rendelkezései szerint is állami vállalatok, gazdálkodó szervek, intézmények, társadalmi szervek kezelték, illetve kezelik. A kezelő ket a törvényben meghatározott jogok illetik meg. Többek között a kezelésükben lévő állami vagyonnal való rendelkezési jog, ideértve az elidegenítés jogát is. Ezeket a jogokat a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint gyakorolhatják. A sz erződést a Polgári Törvénykönyv 174. szakasza alapján sem lehet érvénytelennek tekinteni. Az a rendelkezés, hogy az állami tulajdon egységes és oszthatatlan, nem jelenti azt, hogy az állami tulajdonban álló egyes vagyontárgyakat a törvényben meghatározott keretek és feltételek között ne lehetne elidegeníteni. A törvény ilyen értelmezése teljes jogbizonytalanságot eredményezne. Ezen az alapon például az állami tulajdonban lévő lakások elidegenítésére kötött szerződéseket is semmisnek kellene tekinteni. A Ptk ., a Polgári Törvénykönyv ötödik szakaszának első bekezdése szerint a törvény tiltja a joggal való visszaélést. E rendelkezés – mint alapelv – megsértése önmagában nem eredményezheti a szerződés semmisségét. Hosszan lehetne vitatkozni arról, hogy egy jogsz erűen megkötött adásvételi szerződés mennyiben tekinthető joggal való visszaélésnek. Ebben a vonatkozásban a Polgári Törvénykönyv 200. szakasz
