Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF)
539 E módosító indítvány annyiban különbözik az ugyanebben a témakörben Orbán Viktor által benyújtott módosító indítványtól, hogy én a szükséges egyötödös, tehát hú sz százalékos képviselői aránnyal szemben egytizedes, tíz százalékos arányt indítványoztam. Hadd hivatkozzam arra, ha már a kormánypárt olyan szívesen hasonul a német megoldásokhoz, akkor a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányában is hasonló megoldás kís éri a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Tisztelt Ház! Köszönöm a későbbi figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Nagyné Maczó Ágnes képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Átadom a szót. Felszólaló: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (MDF) G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ami itt történt néhány perccel ezelőtt, amiatt én személy szerint szégyellem magamat. Méltatlan ehhez a Parlamenthez, és itt kérném meg a képviselőtársaimat, hogy akit nem érdekel a hozzászólásom, az most álljon fel és – hogy a klasszikus formulával éljek – igyon meg Gundeléknél egy kávét addig, amíg beszélek. (Mozgás.) Rám nem mondhatják, hogy potenciális elnökjelölt vagyok, és azt sem, hogy a régi rend védel mében, felélesztésében vagy átmentésében közreműködök. Most mégis a két nagy párt által kötött megegyezés ellenében szólalok fel. (Mozgás.) A köztársasági elnök választásával kapcsolatban ugyanis felmerült, hogy erős- vagy gyengekezű legyen. A probléma ily en irányú felvetése hamis és téves. Miféle háttérerők működnek ott, ahol az első közjogi méltóságról már megválasztása előtt kifundálják, hogy gyenge kezű legyen? Felmerült bennem a kérdés: akkor minek egyáltalán köztársasági elnök? (Mozgás.) Dísznek a hím es tojásra? Egy köztársasági elnök, egy közösség vezetőjének megválasztásakor a leglényegesebb szempont, hogy népszerűe, vagyis hogy nép szerinti legyen. Mint tudjuk, a nemzet közös ihlet, és a nép alapvető, elvitathatatlan joga, hogy magának a közös ihle t meg=testesítőjét, a köztársasági elnököt közvetlenül megválassza. Nem értem azokat az érveléseket, amelyek a kormányozhatóság biztosítékát abban látják, hogy saját vezetőjét ne a nép válassza. Ezek szerint a kormányozhatóság akadálya maga a nép? (Mozgás és zaj.) Nem tudom, tisztelt Képviselőtársaim (az elnök csenget) hogy annyi tisztelet nincs Önökben, hogy négyöt percet meghallgassanak? Többet nem fogok beszélni, ígérem. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Valóban kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy hallgassák m eg képviselőtársukat! Ráadásul egy nőről van szó. Kérem! (Derültség.) Kérem a férfiakat, legyenek úriemberek! Köszönöm szépen. G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF) Történelmünk bizonyítja ugyanis, hogy milyen súlyos tragédiák származtak abból, amikor a vezetés a nemzettel a közvetlen politikai összeköttetést megszakította. Maradék reményéből, maradék önbecsüléséből csak úgy válhat emelkedővé az a nemzet, ha a szólamok helyett egyre több és több valódi jogokat biztosítunk számára. Szellemi jobbágyfelszabadításra van szükség. Az én korosztályom jól tudja, hogy az elmúlt évtizedekben igyekeztek összekuszálni bennünk minden tiszta gondolatot. Mennyi mindent elfeledtettek, mennyi mindent nem tanítottak meg velünk. De mégis úgy kell tennünk, mintha ismernénk a harangö ntés titkát. Indítványozom, hogy az Alkotmányban népszavazás kiírása nélkül rögzítsük: a magyar nép örökös, elidegeníthetetlen joga, hogy magának a saját első számú vezetőjét, a köztársaság elnökét mindenkor közvetlenül megválassza. Mennyit emlegették most anában, hogy 1956ban a nép itt vérzett ez előtt a ház előtt. Mostani csendes forradalmáraink sokat szónokoltak a köztereken. Nekünk nem az a dolgunk, hogy ezt a jogot
