Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
530 azo nban – csak az SZDSZről tudok beszélni – az SZDSZ listájára már ebben a minőségben kerültek föl, tehát mindenki, aki rájuk szavazott, tudta, hogy nemzetiségi képviselőkre adják a szavazatukat! Körösfői László felszólalásával kapcsolatban szintén szeretnék reagálni, aki idézte az SZDSZ vezetőinek korábbi nyilatkozatait. Vagy rosszul emlékszik Körösfői László, vagy pedig csak részletekben idéz azokból a nyilatkozatokból, amelyek elhangzottak. Pető Iván ugyanis úgy nyilatkozott a népszavazás másnapján, hogy a Parlament megfontolhatja azt, tehát az új választások alapján összeülő Parlament megfontolhatja azt a kérdést, hogy vajon a köztársasági elnököt a népnek kell megválasztania vagy pedig a Parlamentnek! Ezen nem esett csorba, hiszen itt ülünk, ezen vitatkoz unk, és a Parlament a kérdést megfontolva remélhetőleg úgy fog dönteni – a szakmai érveket nem kívánom még egyszer fölhozni – , hogy a köztársasági elnököt a Parlamentnek kell megválasztania. Nem szeretem azokat az érveket, hogy "nem tudjuk, mit akar a nép" ! Hogy nincs jogunk a nép helyett ilyen fontos kérdésekben dönteni! Hiszen kiszámoltam, egy képviselőre 25 ezer állampolgár jut. Felteszem a kérdést, hogy Körösfői László, amikor azt kérdi, hogy nem tudjuk, mit akar a nép, ő vajon kit kérdezett meg? Hány e mbert kérdezett meg, hogy ezt a költői kérdését föltehesse? Szeretném hangsúlyozni, nem azt kifogásolom, hogy nem kérdezett meg senkit, hiszen az MSZP – amint erre már utaltam – a Parlamentben törvényesen helyet foglaló párt, százezres nagysá grendben adták rá a szavazatokat, tehát Körösfői László itt elmondhatja az érdemi kifogásait a köztársasági elnök választásával kapcsolatban! Azonban állandóan, tartalom nélkül, pusztán a nép vélt vagy valós akaratára hivatkozni minden nélkül, ezt nem tart om helyénvalónak! (Taps.) Befejezésképpen utalnék Salamon László szakmailag alátámasztott érveire: a Parlament a nép által legitimen megválasztott testület, és módjában áll a nép nevében ilyen fontos kérdésekben döntést hozni! Köszönöm a türelmüket. (Taps. ) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Két megjegyzésem van. Az egyik, hogy dr. Eörsi Mátyás felszólalásának időtartama 18 perc 40 másodperc volt. A másik pedig, azt kérhetem talán, hogy a pártokat en bloc ne minősítsük. Ebben a Parlamentben hat demokratikus p árt van képviselve és a függetlenek. Átadom a szót ezek után Szili Sándor képviselőnek, az MSZP részéről. Felszólaló: Szili Sándor (MSZP) SZILI SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt jelenlévő, érdeklődő Képviselőtársaim! (Derültség a teremben.) Én mun kásember vagyok, az esztergagép mellől kerültem ide, a Parlamentbe. Így jogot érzek arra, hogy a munkások véleményét elmondjam itt, ebben a házban, ahol évtizedekig a munkások nevében döntöttek, visszaélve a bizalmukkal. Ahogy ebben az emberek nagy többség e, úgy a munkásság is változást akart, valóban demokratikus rendszert, olyat, amelyben figyelembe veszik a nép óhaját, ahol a munkásokat nemcsak munkaerőnek, hanem alkotó, cselekvő embernek is tekintik. Tisztelt Uraim! A választópolgárok döntöttek. Most má r csak rajtunk áll, hogy valóban a nép Parlamentje legyünk. Annak a népnek, amely erejét nem kímélve dolgozik a földeken, a gyárakban, annak a népnek, amely kpes a nehézségeket is elviselni egy közösen kialakított, szent cél érdekében. Sajnálom, hogy Torgy án képviselő úr nincs jelen. Nagyon nagy figyelemmel hallgattam az ő szócsavarásait és azt az igyekezetét, ahogy a munkások érdekében szólt. De szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy aki a munkásokat emlegeti, attól még nem válik hiteles munkásképviselő vé. (Derültség a teremben, taps.)
