Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről rendelkező 18/1990. (III.12.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA TAMÁS, a Külügyminisztérium politikai államtitkára:
488 amelyik ilyen védekező gesztusokat tesz úgy a nemzettel, mint a Parlament bizonytalan összetételével szemben. De ha nem rosszhiszemű, akkor ezek a védekező gesztusok azt mutatják, hogy azt feltételezi, hogy rajta kívül itt mindenki rosszhiszemű – pedig ez nem így van. Elhangzott, hogy ezek a javaslatok azért ker ültek elénk, hogy erős Parlament és Kormány legyen stb. Igen ám, de ha nagyon nagyon sok területen megszüntetjük a kétharmados többséget, akkor erős Parlament helyett erős koalíció jön létre, és éppen az ellenzéki szervezeteknek a kezéből kerül ki az az es zköz, amivel nem ellenkezhet, nem nehezítheti az ország kormányozhatóságát, hanem alkura és kompromisszumra kényszerítheti a Kormányt vagy a koalíciós pártokat olyan kérdésekben, ahol ezt rendkívül lényegesnek tartja. Ráadásul akkor, amikor fokozatosan növ eljük a kormányerőknek a parlamenti erejét, fokozatosan leépítjük a nép beleszólási lehetőségeit a konkrét politikai eseményekbe, akkor gondoljuk meg, a matematika tükrében csúnyábban néz ki, mint a szívünkben, egy olyan kormánynak a cselekvési lehetőségét szabadítjuk fel, amelyik, ha kiszámítjuk, hogy a választáson a nemzet 60 százaléka vett részt, a kormányt a nemzet által ideküldött képviselőknek az 54 százaléka részesítette bizalmába, akkor szabad kezet egy olyan Kormány kezébe adunk, amelyik lényegében a választópolgárok 33 százalékának a szavazatát bírja. Tessék kiszámolni! Ezt azért tartom a magam részéről veszélyesnek, mert a demokráciát a diktatúrától nem az különbözteti meg, hogy az utóbbiban esténként csönget az ÁVO, hanem az, hogy a demokráciában mindenki kompromisszumkényszerben van – a Kormány is – , míg a diktatúrában egy kisebbség vagy egy társadalmi szelep akarata szabadon érvényesülhet. Nagyon szépen kérem, hogy akkor, amikor a részletes vitában pontról pontra értékeljük majd ezeket a kérdése ket, legyen mindenki belátó, bölcs és megfontolt, mert nem hiszem, hogy ez a tendencia elszánt rosszakaratból alakult volna ki. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről rendel kező 18/1990. (III.12.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat megtárgyalása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Most az Alkotmány módosításával kapcsolatos vitát megszakítjuk. Rátérünk a következő napirendi pontunk, a Va rsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről rendelkező 18/1990. (III.12.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására. Ezt az idő igényli tőlünk. A határozati javaslatot 72es számon oszt ottam ki képviselőtársaim között. A napirendi pont előadója a Kormány nevében Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, akinek átadom a szót. Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója KATONA TAMÁS, a Külügymin isztérium politikai államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! A Kormány nevében szeretném előterjeszteni azt a határozati javaslatot, amely módosítaná az országgyűlés korábbi, nem régi, március 12ei határozatát, s annak az első mondatát változtatná meg. A köve tkező mondatot javasoljuk: "Az Országgyűlés a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként a miniszterelnököt jelöli ki." Az előző határozat indokolása is megemlítette, hogy a Varsói Szerződés alapító okmányán ak 6. cikke úgy rendelkezik, "Politikai Tanácskozó Bizottságot állítanak fel, amelyben a szerződésben
