Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR (KDNP) jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
481 sztálinizmusnak a kérdését. Hankó Faragó Miklós képviselőtársam megemlítette, hogy abban az esetben, hogyha a Parlament kétharmados többséggel fogadja el az ügyészségi törvényt, abban az esetben sztálinistább, mintha csak abszolút többséggel. Azt hiszem, hogy így az SZDSZszel, FIDESZszel és az MSZPvel feldúsult többség valóban okot ad arra, hogy sztálinistának tekinthető ebben az esetben a Parlament. (Taps, derültség.) Tisztelt Ház! Mivel a vitában a FIDESZ részéről benyújtott hat módosító indítványnak én vagyok a szerzője – ezek a 85ös szám a latt találhatók a módosító indítványok között – , előre is elnézést szeretnék kérni a rengeteg olvasnivalóért. Indítványaim az Alkotmány alapelveit és alapvető jogokat érintő módosításokhoz kapcsolódnak. Az Alkotmány 1. fejezetét érintő javaslatok többségév el egyetértek. Nem eléggé következetes azonban a gazdaságra vonatkozó elveknek a kifejtése az alkotmánymódosítás tervezetében. Javaslataim a piacgazdaság, a gazdasági alkotmányosság egyértelmű összehangzó rögzítését kívánják. Az a törekvés vezérelt, hogy n e pusztán politikai deklarációvá, hanem valóságos, bíróságok előtt is hivatkozható jogi szöveggé váljon az alkotmány e része is, és eltűnjenek a múlt rendszer nyomai a szövegből. A 7. szakasz (1) bekezdéshez, tehát a 85ös módosítás harmadik oldalán találh ató javaslatom arra vonatkozik, hogy törölje az Országgyűlés az Alkotmányból a szövetkezetek támogatását és elismerését; egy valódi piacgazdaságban ugyanis nem teremthetünk aláfölérendeltséget a különböző vállalkozási formák között. Ilyen erővel nevesíthe tnénk azt is, hogy az Alkotmány a kft.ket, a részvénytársaságokat vagy mondjuk a nemzeti megújulás programja által vállalkozási formának tévesztett lízinget részesíti különleges bánásmódban. (Derültség.) Nincs ok tehát a szövetkezetek kiemelésére. A szöve tkezetekről szóló rész amúgyis ellentmondásban maradna a vállalkozás szabadságát kimondó szakaszokkal. Ha a szövetkezetek védelmére nincs is szükség, annál inkább védeni kell a földhöz való tulajdonjogot. Erről szól a 7. szakasz (3) bekezdéseként a kiegész ítő indítványom; a negyedik oldala a módosító indítványomnak. Eszerint a földről szóló törvény elfogadásához a jelenlegi országgyűlési képviselők szavazatának kétharmada legyen szükséges. Ezt a földtulajdonviszonyok szabályozásának fokozott társadalmi jele ntősége indokolja. Ezzel kisgazda harcostársaink is bizonyára egyet fognak érteni, hiszen Kohinoor gyémántját nem védhetik holmi egyszerű többséggel elfogadott közönséges törvények. (Derültség és taps.) A módosításom ötödik oldalán szereplő 7. szakasz kieg észítő bekezdés az Alkotmány eddigi lényeges hiányosságait kívánja megoldani. Más polgári demokráciákhoz hasonlóan megteremti a normaszövegben a tulajdonhoz való jog alanyi jogként való védelmét. Az eddigi szöveg ugyan védi a tulajdont, de nem a hozzáfűződ ő alanyi jogot. Ez a megoldás követi a francia forradalom emberi és polgári jogok nyilatkozatának példáját. Javaslatom elfogadása szimbolikus jelentőségű lehet a polgári szabadságok és a magántulajdon alapján álló piacgazdaság melletti állásfoglalás szempo ntjából. A javaslat nem más, mint a legnagyobb parlamenti párt egyik fő jelszavának Alkotmányba fogla lása. Csak emlékeztetnék Kölcseyre: tulajdon és szabadság. (Derültség.) A gazdasági alapjogokat érintő utolsó javaslatom a 4. szakasz (2) bekezdéséhez a m ásodik oldalon található; egy megvalósíthatatlan követelményt iktatna ki az Alkotmányból. Tulajdonképpen ez egy jó tanács a mindenkori kormányzó pártok, de különösen egy, kinyilvánított szándékaiban gazdasági rendszerváltást vezényelni vágyó kormánypárt ré szére. Továbbra is elismerve a normaszövegben a vállal kozás és a piac szabadságát, kimaradna a szabadságok korlátozását kétharmados törvényhez kötő követelmény, ugyanis ha ez mégis bennmarad, akkor ma nap mint nap alkalmazott gazdasági intézkedéseket – il yenek az export- és importkorlátozások, a tőzsde, a bankfelügyelet, a devizaszabályok és még sorolhatnám tovább – azonnal alkotmányellenesnek lehetne nyilvánítani. A kormányozhatósághoz ez is kell, s jobb, ha kimondjuk, mintha szemet hunynánk e folyamatos an alkotmánysértő gyakorlat felett.
