Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA (MSZP)
477 A végleges és mindenki számára elfogadható megoldás kidolgozásáig viszont jelenleg az adott hel yzethez kell valamilyen formában alkalmazkodni. Ennek pillanatnyilag három formája lehetséges. Kettő már megvan, a harmadik viszont sürgősen megoldandó. Rendkívül fontos a nemzetiségi jogok biztosa – mint új jogintézmény bevezetése. Ez mindenképpen egy biz onyos többletjogot jelent – ahogy már korábban a pozitív diszkrimináció keretében erre hivatkoztam – , erre a nemzetiségeknek mindenképpen szüksége van. A nemzetiségi jogok biztosának lényegében abban van újabb lehetősége, több joga, hogy amíg egy képviselő csak egy szavazatot jelent a Parlamentben, addig a biztosnak jóval szélesebb jogköre van, ahogy már a tervezet részletezi, de dr. Tölgyessy Péter is például hivatkozott rá beszédében. A másik megoldási mód ideiglenesen, hogy jelenleg is szép számmal kerül tek nemzetiségi származású képviselők az Országgyűlésbe. Mind a plenáris ülésen való aktív részvételükkel, mind pedig a bizottságokban, különösen pedig az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban való tevékenységükkel bizonyos értelemben a nemzet iségek érdekében most is el tudnak járni. Mindenképpen azonban sürgős a végleges megoldás. A végleges és egy teljes megoldás pillanatnyilag nem odázható el. Mind az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsághoz, mind pedig az alkotmányjogi, törvényel őkészítő és igazságügyi bizottsághoz több beadvány érkezett. Mind a két bizottság foglalkozik a nemzetiségi szervezetek beadványaival. A nemzetiségi jogok biztosáról szóló és az új választási törvény nem születhet meg a nemzetiségek feje fölött, a közreműk ödésük nélkül, mindenképpen a bevonásukkal, közreműködésükkel kell ezeket megalkotni. Lényeges azonban, hogy az idő sürget. Nemcsak azért sürget, ahogy már ez felvetődött, mert a helyhatósági választásokon is már valamilyen megoldást kell találni, hanem az ért is, mert a jelenlegi alkotmányos rendszernek egyik nem elhanyagolható és lényeges eleme, hogy a Parlament feloszlatható. Addig, amíg a korábbi Parlamenteknél általában lehetett számolni azzal, hogy a ciklus végéig újabb választásokat nem fognak kitűzni , a jelenlegi alkotmányos szisztémában, rendszerben, elnézést, mindenképpen megvan ennek a lehetősége. Ha viszont idő előtt új választásokat kellene kiírni bármilyen okból, akkor már nem mutogathatnánk a kérdés megoldatlansága miatt felelősként a régi Orsz ággyűlésre. A Szabad Demokraták Szövetségének vannak különböző elképzelései a kérdés megoldására, azonban már az elmúlt héten is a sajtó itt bizonyos szereptévesztésekről cikkezett a kormányzati felelősség tekintetében. Időközben felállt az új Kormány, ezé rt kíváncsian várjuk, hogy minél előbb az új törvényjavaslatát terjessze a Parlament elé mind a nemzetiségi jogok biztosának a jogállásáról, mind pedig a választási rendszer módosításáról, és ezen belül várjuk, hogy a nemzetiségi létszámarányos képviselet megoldását is megfelelő módon elénk terjessze. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Katona Béla szocialista párti képviselő. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Katona Béla (MSZP) KATONA BÉLA (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt H áz! Egy 20 oldalas, 51 paragrafust és körülbelül 90 pontot tartalmazó alkotmánymódosítás fekszik előttünk. Úgy gondolom, hogy ekkora mennyiségben az alkotmánymódosítás sürgősen nem indokolható. Én mérnök vagyok, nem jogász, lehet, hogy rosszak az informáci óim, de én úgy tudom, hogy a demokratikus jogállamokban az Alkotmányt olyan meghatározó jellegű és hosszú távú alaptörvénynek tekintik, amelyet nagyon ritkán módosítanak, indokolt esetben, és lehetőleg úgy, hogy az hosszú távra érvényes maradjon. Lehet per sze erre azt mondani, hogy ez egy 49es sztálinista Alkotmány, de már többen előttem elmondták, hogy ez nem így van, hiszen a tavaly október 18án elfogadott módosítás az Alkotmány legnagyobb részét kicserélte, ez a módosítás akkor valamennyi, most a Parla mentben lévő párt közös részvételével jött
