Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
471 világosan megfogalmazva és szabályozva az alkotmánybírák jelölésének módja, illetve a jelölőbizottság összetétele. S ez már az első öt alkotmánybíró megválasztásán ál is gondokat okozott. Szerencsésnek tartanánk, ha a parlamenti pártok és a szakmai testületek képviselőiből álló bizottság végezné a jelölést. Tudván azonban, hogy a szakmai testületek körül milyen viták várhatók, egy szerényebb igényű javaslatot fogalma ztunk meg, éspedig egy paritásos elven felálló parlamenti jelölőbizottságot. Ezzel a koncepcionális kérdéssel kapcsolatban a második alkérdés, hogy a legfontosabb jogintézmények vezetőinek megválasztása miként történik. Javaslatunk minden esetben a képvise lők kétharmados szavazatát írja elő követelményként. S csak utalnék rá, hogy az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, parlamenti biztosokról, a Nemzeti Bank elnökéről, a Legfelsőbb Bíróság elnökéről, a legfőbb ügyészről egyaránt szó van. Úgy ítél jük meg, hogy az ezen intézményekbe vetett bizalmat akkor alapozzuk meg tartósan, ha vezetőik kiválasztását függetlenítjük a mindenkori, a vezető tisztségek körét is óhatatlanul érintő, balanszírozó koalíciós tárgyalásoktól. Az egyszerű szótöbbség a kormán ykoalíció mögötti pártokat mindig a könnyebb ellenállás felé csalogatná, s a rövid távú politikai érdekek oltárán az egész intézmény iránti bizalmat áldozhatná fel. Ezt akadályozza meg, ha az ellenzékkel is egyetértésre kell jutni a kiválasztott személyekr ől. E koncepcionális kérdésen belül a harmadik alkérdés: a legfontosabb jogintézmények részletes működési, eljárási szabályait tartalmazó törvények elfogadásának módja milyen. Itt ugyancsak elégtelennek tartjuk az egyszerű szótöbbséget, ezért fogalmaztuk m eg módosító javaslatainkat az Állami Számvevőszékkel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban – csak példaként soroltam fel őket. A következő, harmadik koncepcionális kérdés a konstruktív bizalmatlanság intézménye – ezzel azonban nem én akarok foglalkozni, hanem majd Orbán Viktor mondja el a vele kapcsolatos kifogásainkat, hiszen így is lényegesen túlléptem az időt. Végül röviden a negyedik szövegezési kérdés: néhány paragrafushoz tettünk olyan új szövegjavaslatot, ami tartalmi kérdéseket nem érint, de úgy gondoljuk, jobban kifejezi a jogalkotói szándékot. Elnézést, hogy túlléptem a – nem tudom, javasolt vagy megállapított – l0 percet. Köszönöm a türelmüket és a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Az időtartam csak mint kívánság volt megfogalmazva. Egyébként is dr. Fodor Gábor megtakarított öt percet a beszédével. Átadom a szót Király Zoltán képviselőnek, aki a független csoport tagja. Felszólaló: Király Zoltán (független) KIRÁLY ZOLTÁN (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma gam is azzal kezdem – hogy Füzessy Tibort idézzem – , nem szeretnék szerződésszegő lenni, de azt hiszem, az már bizonyos lett, kicsit nehéz ebben a komoly kérdésben tartani a tízperces időt. Elnézésüket kérem, valószínű, hogy kéthárom perccel az én hozzász ólásom is hosszabb lesz. Mindenekelőtt hadd kezdjem mondandómat egy emlékkép felidézésével az MDF alkotmánymódosítási indítványa kapcsán. Tavaly novemberben Olaszországban jártam, és a szenátus elnökének dolgozószobájában amolyan kegytárgyként ott volt jel en az Olasz Köztársaság Alkotmánya – Spadolini úr, a szenátus elnöke nagyon büszkén tette hozzá: 1948 óta változatlanul. Ezzel csak azt szeretném jelezni – gondolom, ez mindannyiunk számára nyilvánvaló – , hogy az a jó alkotmány, amely stabil, amely hosszú távra képes lerakni és meghatározni egy ország jog- és intézményrendszerét.
