Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 31. csütörtök, az Országgyűlés 9. ülésnapja - A szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Vörös Vince): - PÁLOS MIKLÓS, DR. miniszterelnöki államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
403 Valós helyzet, hogy a vidéken a brigádvezetői szinttől felfelé, akár az iparban, akár a mezőgazdaságban, de a közigazgatási apparátusban is igenis a letűnt rendszer arisztokratái uralkodnak. (Közbeszólás: Úgy van.) És ezt a helyzetet tessék tudomásul venni! Az is valóság, hogy a földeladás rendkívül módon irritálja a vidék lakosságát. Féltik a forradalmat. És kik azok, akik eladják a földet, és kik azok, akik nevesítik a szövetkezeti vagyont? Dr. Lakos képviselőtársamnak adresszálva: nem az a sok, hogy 30 ezer hektár földet adtak el, hanem az a sok, hogy Hódmezővásárhely határában az összes termelőszövetkezetek közül az egy 5000 hektáros termelőszövetkezet ado tt el 800 hektárt, és a többi tisztességes, jó érzésű termelőszövetkezeti elnök nem nyúlt ahhoz az eszközhöz, amit a magyar paraszt mindig mélyen megvetett, mindig elítélte azokat a parasztokat és kiközösítette magából, akik akár a dáridóra, akár a rossz g azdálkodásra, akár az egyéb hanyagságokra, erkölcstelenségekre fordítandó nagy összegek, nagy költségek finanszírozása miatt a föld eladásához nyúltak. (Taps.) A paraszt, aki vállalkozó, született vállalkozó, az élete minden napja az kockázatokkal jár, és az élete minden pillanatában komoly következményekkel járó döntéseket kell hoznia, az kivetette magából és megvetette azt, aki a földet eladta, hacsak nem a föld árát egy újabb vállalkozásba fordította. Ezt tökéletesen akceptálták. Hogy néz ki valójában ez a részvényesítés? Tudnék egykét példát mondani. Például az egyik termelőszövetkezetben előterjesztett a vezetőség egy részvényesítési javaslatot, ahol a tíz éve ott lévő és a csupasz kiskabátjával oda bevonuló termelőszövetkezeti elnöknek 60 hektár föld jutott volna a részvényesítés után, annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki 20 hektár földet vitt be és 30 éve ott dolgozik, hat hektár föld jutott volna. Köszönöm szépen az ilyen részvényesítést. Milyen indulatokat kavar ez fel a vidék népében? A harmadik , amiről a választópolgáraim érdeklődtek, és ezt szintén a tisztelt Ház figyelmébe ajánlom, az Országgyűlés munkája. Érthetetlenül állnak az előtt a probléma előtt, hogy miért van bizonyos témakörökben olyan nagyon sok vita. Higgyék el kedves barátaim, hog y a legnagyobb erőfeszítésem abban tellett, hogy megmagyarázzam: a felelős döntéshez igenis időre és sok vitára van szükség, de a vidék népe nem bolond. Az az egyszerű paraszt hallgatja a kis táskarádiót. Magam körállatorvos koromban nem értem rá rádiót ha llgatni, kimentem egyegy pusztai paraszthoz, és tőle szereztem be a legfrissebb politikai információkat, mert a kis táskarádió az eke szarvára is oda volt akasztva, és hallgatta. Értetlenül állnak az előtt, hogy túl sokat vitatkozunk, túl sokat beszélünk bizonyos problémákról, és még ezt is elfogadnánk, hanem azt nem értik, hogy miért nem hoz az Országgyűlés az első pillanatban ennek a forradalomnak a védelmében törvényeket. (Taps a jobb oldalon és középen.) Miért nem hoz? Teljesen megértik, hogy nagyon fo ntos a Kormány stabilitását biztosító törvénykezés, teljesen megértik, hogy nagyon fontos az alkotmánymódosítás, de nem értik, hogy miért nem fontosabb ennél a dr. Zsiros Géza által most beterjesztett és ehhez hasonló, a forradalom védelmét szolgáló törvén yek. És kik voltak azok, akik a földeladások miatt panaszkodtak? Nem azok a városi lakók, akik elszármaztak a földtől - pedig azoknak is okuk volna rá, mert szeretnék visszakapni , hanem azok a termelőszövetkezeti tagok, akik megfosztva érzik magukat, az a termelőszövetkezeti tagság, amely teljesen szemben áll a termelőszövetkezet vezetőségével; erre elég említenem csak az előbb elmondott vagyonrészarányokat, az elképzelt vagyonrészarányokat, ugyanezek az arányok - bocsánat, ha hangosan beszélek , ugyanez ek az arányok, de ennél még sokkal súlyosabbak mutatkoznak meg a termelőszövetkezetek jövedelmi viszonyaiban. Ezeket a termelőszövetkezeti tagokat mi, a Független Kisgazdapárt igenis szeretnénk a magántulajdon alapján álló valóságos szövetkezetek tagjaivá tenni, igenis azt szeretnénk, ha Magyarországon minél nagyobb létszámban valóságos tulajdonalapon álló, valóságos szövetkezetek alakulnának ki. Ezek a termelőszövetkezeti tagok jöttek panasszal: ezek a legallergiásabbak a földeladásokra, ezek a legallergiá sabbak a vagyonrészosztásra is.