Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 31. csütörtök, az Országgyűlés 9. ülésnapja - Az ülésnap tárgysorozatának ismertetése - A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - LUKÁCS TAMÁS, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szabad György):
365 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elsősorban magam is azt tartanám szükségesnek, hogy az embe ri jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, illetve előterjesztője, Lukács Tamás nyilatkozzék. Tisztelettel kérem, hogy Elnök Úr ezt tegye lehetővé. Ugyanis észrevételeim attól függenek az általános vita lezárása előtt, mert nekem ezekre az észrevételekre kell nyilatkoznom. Igen lényeges, hogy fenntartják ezt az indítványt vagy sem, mert ez az egyik leglényegesebb módosító tényező. ELNÖK (Szabad György) : Kérem szépen, az én elgondolásom más volt a vita további vezetésére, de Dornbach Alajosnak mint az előt erjesztés előadójának a kívánságára megadom azoknak a módosító javaslatot beterjesztőknek a szót, akik most, az általános vita lezárása előtt szót kérnek. Tessék parancsolni! Lukács Tamást illeti a szó. Felszólaló: Dr. Lukács Tamás (KDNP) LUKÁCS TAMÁS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ember mindig örül, ha kiváló kollégával találkozik, és most Dornbach Alajos személyében valóban kiváló kollégával találkoztam, mert ő az, aki talán figyel a másik ember szavára, és nem kerülte el a figyelmét az, hogy ennek az indítványnak én előadója vagyok. Én nagyon örülök, hogy a nevem ilyen sokszor szerepel, különösképpen, ha választási küzdelem lenne, de azt hiszem, hogy precíz jogi fogalmakra és precíz jogi gondolkodásra nemcsak a jogkalauzolásban, hanem a jogalkotásban is szükség van. Éppen ezért még egyszer és utoljára szeretném megismételni: az eredeti törvényjavaslatunkat - ami később kerülne tárgyalásra, ha ezt a bizottság vissza nem vonja - egy ellenszavazattal szavazta meg az emberi jogi és kisebbségi bizottság, ami azonos azzal a minisztertanácsi előterjesztéssel, amit márciusban a Parlament elé terjesztettek, és azonos azzal a szöveggel, amit az Egyházak Tanácsa 1989 decemberében elfogadott. Nem hiszem, hogy bármelyikünk olyan kánonjogi, egyéb egyház jogi ismeretekkel rendelkezne, hogy meg tudná határozni az egyházaknak azon körét, amelyek a tulajdoni jogosítványokkal rendelkezhetnének vagy 1946ban rendelkeztek. Számomra megnyugtató - és lelkiismeretemet megnyugtatta - az a körülmény, hogy azt a szöve get a történelmi egyházak - legalábbis akik az Egyházak Tanácsában részt vesznek - így fogadták el. Én ennél okosabb lenni nem tudok. Tehát ez a törvényjavaslat nem az én törvényjavaslatom, bár vállalom. Ennyit szerettem volna erről mondani. Nem vagyok abb an a helyzetben ezek után, hogy egy bizottsági előterjesztésről, melynek előadója vagyok, egy személyben döntsek annak visszavonásáról vagy fönntartásáról. De hadd hívjam föl szíves figyelmüket, hogy nyilván miről van szó! Füzessy Tibor kollégámnak az a ja vaslata, hogy a törvények, amelyek összetartoznak, legalább az általános vitában együttes tárgyalásra kerüljenek, mert csak így lehet összeilleszteni; s ezt célozta az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak a módosító javaslata, hiszen az erede ti, az egyházak által elfogadott szövegrészt fenntartva, alkalmazkodtunk ahhoz a földtörvényi rendszerhez, amilyen kontrollt kíván kiépíteni. Így gyakorlatilag az az érzésem, hogy a két törvény egybedolgozást nyert. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a tiszte lt Parlament ezt elfogadja, úgy abban az esetben fölöslegessé válhat a külön törvény megalkotása. Köszönöm szépen. Csak ennyiben kívántam reagálni, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy egy személyben egy bizottsági álláspontot azoknak a megkérdezése né lkül visszavonjak. Az emberi jogi és kisebbségi bizottság fenntartotta a módosító indítványát. ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Lukács Tamás felszólalását, amelynek értelmezése szempontjából legyen szabad egy lényeges mozzanatot kiragadnom.