Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 30. szerda, az Országgyűlés 8. ülésnapja - A földről szóló 1987. évi 1. törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. - ELNÖK (Szabad György): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
316 A javaslatba egyesek bevették azt , hogy csak azokra az ügyletekre terjedjen ki a törvény hatálya, amelyeket a törvény kihirdetése után nyújtanak be a Földhivatalhoz vagy a Cégbírósághoz. A javaslat készítői és a bizottságok úgy döntöttek, hogy a folyamatban levő ügyekre is terjedjen a tör vény hatálya. A társadalmat igen élénken foglalkoztatja éppen az a kérdés, hogy az utóbbi hónapokban százával futnak olyan ingatlanelidegenítési, valamint gazdasági társaságokba ingatlanokat bevivő szerződések, amelyek sértik a társadalom érdekeit, a majda ni önkormányzatok érdekeit, kivonják a majdani önkormányzatok alól az ingatlanokat. Erről később kell az Országgyűlésnek döntenie, de igen sokan attól tartanak, hogy már kevés olyan ingatlan lesz, amelyről dönteni tudnak, mert ezeket az ingatlanokat százsz ámra bevitték gazdasági társaságokba. Ezért az a javaslatunk, hogy a folyamatos ügyekre is terjedjen ki a törvény hatálya. Az az érv, hogy ez bizonytalanságot teremt az ingatlanpiacon, a befektetők körében, úgy vélem, nem helytálló. Ha valaki korrekt, jóhi szemű szerződést kötött, annak nem kell attól félnie, hogy a bizottságok nem hagyják jóvá, nem engedélyezik a szerződést. Ha pedig valaki rosszhiszemű, turpis, a Polgári Törvénykönyv szerint eleve semmisségi szempontból megkérdőjelezhető szerződést kötött, akkor talán mindnyájan jobban járunk, ha ilyen előzetes szűrőn fennakad egy ilyen szerződés, mintsem hogy a legfőbb ügyész vagy a Legfelső Bíróság törvényességi óvást emeljen, mint ahogy az történt a HungarHotelsnél vagy a Gerbeaudház elidegenítési ügyéb en. Az tehát a véleményünk – hogy nyilván a külföldi befektetők is megértik – , hogy egy átmeneti helyzetben, ahol visszaélések tucatját kell meggátolni, nem kelthet különösebb visszatetszést, ha folyamatos ü gyeket is olyan kontrollnak vetnek alá, amely kontrollal a szerződés megkötésének és aláírásának az idején nem számoltak. Felmerült az is, hogy tisztázatlan, hogy mi minősül folyamatos ügynek. A leghatározottabban mondhatom, hogy ez az álláspont téves. Az ingatlanok elidegenítése, megterhelése kétféleképpen történhet. Földhivatali bejegyzéssel jön létre hatályosan a tulajdonjog vagy a dologi jog átruházása. A földhivatali bejegyzés konstitutív jogot létesítő hatályú, addig csak egy függő jogi helyzet, egy o lyan szerződés van, amely a feleket már köti, de a kívülállókat még nem. A cégbírósági bejegyzés ugyanis konstitutív hatályú. Akkor jön létre hatályosan, amikor a Cégbíróság a bejegyzést elvégezte. A törvény hatálya tehát nem terjed ki – menynyiben az Orsz ággyűlés így hagyja jóvá – azokra az ügyekre, ahol a tulajdonjog, a kezelői jog vagy a használati jog az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése által megtörtént, és nem terjed ki azokra sem, ahol cégbírósági nyilvántartásba vették azt a céget, amely a z ingatlanra jogot szerzett. Változatlan tartalommal javaslom tehát a törvénytervezet elfogadását. Van még egy módosító indítvány, amely visszaható hatállyal kívánja felruházni a törvényt, pontosabban: egy betoldással azt indítványozza, hogy a belügyminisz ter rendelkezzék hatáskörrel ahhoz, hogy a már befejezett ügyeket is felülbírálja. Ezzel a javaslatkészítők nem értenek egyet. Az önkormányzati és az alkotmányjogi bizottság ezt el is utasította. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Megkös zönöm Dornbach Alajos képviselőtársunk előadói beszédét. Bejelentem, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, illetve Szabó János képviselőtársunk módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. Házszabályaink szerint – figyelemmel a módosító indítványokra – általános és részletes vitát kell tartanunk. Mielőtt az ezzel kapcsolatos további figyelmeztetésemet közölhetném, megkérdezem a monitoron jelentkező, soron kívüli felszólalást kérő Orbán Viktor és Demszky Gábor képvis előtársunkat, hogy jelezzék egyegy mondatban, hogy mi a soron kívüli kérésük indoka. Orbán Viktoré a szó. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Orbán Viktor (Fidesz) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
