Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 30. szerda, az Országgyűlés 8. ülésnapja - A földről szóló 1987. évi 1. törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. - ELNÖK (Szabad György): - DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ)
313 Az állami ingatlanok kezelői – jól tudjuk – nem tudnak tulajdonosként viselkedni. A tulajdonosi érdeket nem tudják kellő módon szolgálni, még a legnagyobb jó szándék eseté ben sem, hiszen a személyes érdekeltségük hiányzik. A leendő önkormányzati törvény és az azzal egyidejűleg meghozandó vagyonrendezési törvény, az új földtörvény, ez lesz hivatott végleges jogi kereteket adni a tulajdonjog szabályozásának. Nyilvánvaló, hogy ezt pár hét alatt az Országgyűlés nem tudja elvégezni. Nyilvánvaló, hogy az átmeneti időszakra sürgős beavatkozásra van szükség, már csak azért is, mert az állami ingatlanok kezelőinek egy része - kezelői jogának hamarosan bekövetkező megszűnésére is figy elemmel - meggondolatlan, a társadalom alapvető érdekeit sértő szerződéseket köt. A társadalom igen széles rétegeit foglalkoztatja, hogy mi történik ezekben a hónapokban az állami tulajdonnal. Azt is tudjuk, hogy a Németh Miklós miniszterelnök úr által vez etett előző Kormány már az előző Országgyűlésnek a napirendjére tűzte, hogy ezt a kérdést vitassa meg, és kezdeményezte, hogy az állami ingatlanok forgalmazása szigorú kontroll alá kerüljön. Az előző Országgyűlés ezt az indítványt nem fogadta el. Így ránk hárul az a feladat, hogy sürgős beavatkozással, az átmeneti időre szigorúbb szabályozást léptessünk életbe, mint a jelenleg hatályos jogszabályok. A szabad demokraták – és bocsánat, mert én mégiscsak a szabad demokrata frakció tagjaként készítettem a törvé nytervezetet – a privatizáció hívei; de mindenki a privatizáció híve tulajdonképpen, csak hangsúlyoznom kell, hogy a most javasolt törvénytervezet látszólag a privatizálás nehezítését jelenti majd. Az átmeneti időre szükségesnek látszik – rossz ízű szó, de mondom – némi kézi vezérlést alkalmazni az állami ingatlanok sorsának szabályozásában. A törvénytervezet azt javasolja, hogy az Országgyűlés akként rendelkezzen, hogy állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogáról, kezelői jogáról, használati jogáról, bérleti jogáról senki ne rendelkezhessen, csak bizonyos kontroll mellett, bizonyos engedéllyel. Első fokon a megyei tanácsok mellett felállítandó bizottság, másodfokon a Belügyminisztériumban létrehozandó másodfokú hatóság lenne jogosult a tervezet szerint engedél yezni ezeknek az ingatlanoknak a forgalmazását, megterhelését. Nem indokolt azonban, hogy minden állami tulajdonú ingatlanra vonatkozzék ez a korlátozás. A tervezet kiveszi a törvény hatálya alól az ingatlanok egy csoportját, nevezetesen a magánszemélyek r észére lakásépítés céljára értékesítendő telkek eladása nem esik a törvény tilalma alá. Ennek józan indoka az, hogy az állampolgárok egy jelentős része nem tudna építkezésbe kezdeni, ha meggátolnánk vagy nehezítenénk, hogy telekhez jussanak. Kétségtelen, h ogy az elmúlt években telekértékesítések kapcsán is történtek visszaélések. Jelenleg ez már alig képzelhető el, hiszen a telkek értékesítésében illetékes tanácsi végrehajtó bizottságok már csak nyilvános ülésen dönthetnek, tehát a nyilvánosság kontrollja e bben a kérdésben kellő garanciát nyújt arra, hogy itt visszaélések nem történhetnek. A másik ingatlancsoport a lakástulajdon. Az állami tulajdonú bérlakások értékesítését az 1969ben meghozott kormányrendelet, a 32/1969es kormányrendelet alapján 21 éve ér tékesítik a kezelőszervek, illetve az arra kijelölt ingatlanközvetítő vállalatok, illetve bankok. Amennyiben ezeknek az ingatlanoknak a forgalmára is korlátozást vezetnénk be, megbénítanánk egy olyan folyamatot, amely hivatalok tucatjait, munkaerők tömegét foglalkoztatja, és indokolatlan bizonytalanságot eredményezne. Az is kétséges, hogy ezeknek az ingatlanoknak a forgalmazását a jelenlegi formában célszerűe hosszú távon meghagyni, de az nem erre a törvényre tartozna. Az Országgyűlésnek vagy a kormányzatn ak a későbbiekben majd nyilván állást kell foglalnia a lakásgazdálkodás koncepciója keretén belül a lakások értékesítése rendjének részletes szabályairól, de a jelenlegi törvénynek nem lehet feladata, hogy a jelenleg hatályos jogszabályokba beavatkozzon.
