Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 30. szerda, az Országgyűlés 8. ülésnapja - A felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
310 csődtömegnek a végén mintegy 3040 olyan állami nagyvállalat áll, amel yek valójában a csődnek a magját képezik. Úgy ítéltük meg, hogy a magyar gazdaságnak nem áll érdekében, hogy ne ezek a nagy monopóliumok omoljanak először össze, hanem dominóelvszerűen - mielőtt még ez bekövetkeznék - a kis- és közepes vállalatok százai, e setleg ezrei önmaguk ellen kezdeményezve a csődeljárást, a gazdasági életet megbénítsák. Hozzá kell tennem, hogy ez a törvénykiegészítés nemhogy lazítaná azt a pénzügyi fegyelmet, amelyet a csődtörvénynek öncsőd (illetőleg az újságok szóhasználata szerint harakiri) rendelkezése eredményezni kíván, hanem tovább szigorítja abból a szempontból, hogy rámutat gazdasági módszerekkel arra, hogy valójában hol kell keresni a pénzügyi és gazdálkodási bajoknak a gyökerét. Az önmentés csak azáltal történik meg, ha lega lább addig a mértékig, ameddig a vállalat kintlévőségei lehetőséget teremtenek, a csődeljárást, a bírósági végrehajtást mások ellen kezdik meg, illetve – ha erre módja van – a fizetési feltételekben új megállapodást köt a gazdálkodó szervezet. Hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal tehát ez a törvénykiegészítés összhangban áll: gazdasági eszközökkel kívánja elérni, hogy felszámolásra azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődben vannak, és átmeneti időszakra a hosszú távú gazdaságpolitikai cé ljainkba beilleszkedő kis- és középvállalatok lehetőséget találnak az életben maradásra, amellett, hogy a gazdasági bajok valós okaira rámutatnak. Ezért a gazdasági bizottság, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság nevében, a szövegmódosítás révén egy etértésben az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsággal, az 51. számú előterjesztést a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlom. (Taps.) Határozathozatal a tárgyalási rendről ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Bejelentem a tisztelt Orsz ággyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslathoz sem a bizottságok, sem tisztelt Képviselőtársaim nem nyújtottak be módosító javaslatot. Házszabályaink úgy rendelkeznek, hogy ilyen esetben, amikor módosító indítvány benyújtására nem került sor, lehet őség van a törvényjavaslat általános és részletes vitájának együttes lefolytatására. Indítványozom tehát, hogy éljünk a lehetőséggel, vagyis az általános és a részletes vitát együttesen folytassuk le. Kérdezem tehát a Tisztelt Országgyűlést, egyetérte ezz el? Szavazás fog következni. Mielőtt azonban a szavazást elrendelném, felhívom a tisztelt államtitkár urakat, hogy akik képviselői joguknál fogva részt kívánnak venni a szavazásban, élhetnek – éljenek – ezzel a lehetőséggel, hogy kézfelemeléssel szavaznak. Az államtitkár urak részéről ha nincs ellentmondás, akkor a két technikát egyesítjük: először következik a nyomógombos szavazás, utána pedig az államtitkár urakat megkérem, hogy kézfelemeléssel szavazzanak. Vane részükről ezzel szemben ellenvélemény? Ha van, emeljék fel a kezüket! (Nincs.) Ha nincs, ezt tudomásul veszem. Kérem tehát képviselőtársaimat, hogy ebben az ügyrendi kérdésben szavazzunk – most! (Megtörténik.) Köszönöm. 324 szavazattal, 1 ellenében, képviselőtársaim elfogadták a javaslatot. Megkér dezem az államtitkár urakat, hogy kívánnake szavazni. (Közbeszólás: Hölgyek is vannak!) Akik megszavazzák, emeljék fel a kezüket! Köszönöm. Ezzel 327re emelkedett az igennel szavazók száma. (Közbeszólás: 329!) Volte olyan államtitkár, aki képviselői jog ánál fogva nem szavazott? Nem. Tehát 329 szavazattal egy ellenében, három tartózkodás mellett a javasolt tárgyalási rendet az Országgyűlés elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Most a felszólalások következnek. Bejelentkezett Palotás János képviselőtársunk. Fe lszólaló: Palotás János (MDF) PALOTÁS JÁNOS (MDF)
