Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR.: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
253 esztendőkig viselt sorsát, fájdalmát kívánják egyszer kibeszélni, és ezt is elmondják Önöknek. Ez ennek a Parlament nek a sajátossága, és akkor tudjuk ezt az országot, ha ki tudjuk emelni ebből a válságból, ha fiatalok és öregek együttesen képesek erre. Mi ezért megbecsüléssel kívánjuk hallgatni őket és azokat a kérdéseket, amelyek igen gyakran részletkérdéseknek tűnnek , a mindennapi élet apró eseményeinek, nem magas intellektuális élményekből fakadó megállapításoknak, hanem a hétköznapi egyszerű ember fájdalmából, nehézségeiből táplálkoznak, akkor azt érezzük fontosnak, hogy ebben az Országgyűlésben elhangozzanak. Egész en más történelmi körülmények között, de a századelőtől kezdve voltak a magyar Parlamentnek olyan képviselői, mint Nagyatády Szabó István és mások – csak örülhetünk annak, hogy a dédunokája is köztünk van például – , aki az első parasztképviselők egyike vol t e Házban, és igenis szükség van arra, hogy minden réteg akaratát, ismeretét tolmácsolja az, aki itt képviselő. Én ezért mindig egyforma figyelemmel fogom hallgatni azt, aki a legegyszerűbb kérdésekről is akar szólni, vagy pedig a legmagasabb röptű dolgok ról. És meg fogjuk tudni különböztetni a rozsot a búzától. A másik, amit itt még el kell mondanom, hogy a koalíciónak vannak belső nehézségei, mint ahogy az ellenzék sem egységes – miért is lenne? – , de az ellenzékben is vannak egyetértések és vannak külön bségek. A koalíció majd meg fogja oldani ezeket a problémákat, és a Kormány tulajdonképpen azt teheti, hogy megkísérli a kormányzás érdekében összeegyeztetni a három párt politikai programját. És egyet nem felejthet el senki, amire történt már utalás: mi n emcsak azért vagyunk itt, mert hiszünk abban, hogy vagy megkapjuk a szavazatokat, vagy nem, hanem azért, mert ez a három politikai párt a magyar néptől az elmúlt választáson felhatalmazást kapott arra, hogy ha többséget tud alkotni, akkor kormányt alakítso n. Ez a magyar Országgyűlésnek azt a politikai erejét jelenti, amely a parlamenti képviseletben pontosan ugyanazt a számot jelenti, mint az 1945ös választásokon az akkori Független Kisgazda Párt szerzett más, köztük kereszténydemokrata politikusok listájá ra való felvételével. Ez azt jelenti, hogy ez a politikai erő Magyarország történetében állandó tényező! Én hiszem azt, hogy lesznek választások, amikor más koalíciók fogják ezt az országot kormányozni, vagy akár más politikai pártok kapnak abszolút többsé get, és ha ezt itt fogom megérni, akkor nagyon jó ellenzéki beszédeket szeretnék tartani. (Derültség.) Őszintén irigyeltem és már a választás éjszakáján tele voltam aggállyal és szorongással, hogy nekem esetleg a kormányzópárt padsoraiban kell ülni, és mil yen jó beszédeket tarthat majd Tölgyessy Péter és Orbán Viktor velünk szemben, és milyen könnyű lesz – legalább lelkileg – mindezt megtenni, hiszen a felelősség kormányzati súlya reánk hárul! Éppen ezért az ellenzéki felelősség más, de nem kisebb, csak kön nyebb; mint ahogy mindig könnyebb kritizálni, mindig könnyebb tanácsokat adni, mint azt végrehajtani. Ez vonatkozik nemcsak reánk, ez vonatkozik az előző kormányzatra is. Amit szeretnék először a külpolitikával kapcsolatban tett megjegyzésekre elmondani, a z az, hogy örülök annak, hogy a külpolitika kérdésében hasonló álláspontot foglalt el a Ház majdnem valamennyi vezető pártja, de legalábbis az alapcélokban. Természetesen a módszerekben, a tempóban, a megközelítésben lehet különbség. Legyenek meggyőződve a rról, hogy a Kormány külpolitikája nem lesz egyirányú, hanem valamennyi, az ország nagyságához képest sokfelé tekintő és sokféle országgal kapcsolatot tartó Kormány lesz. De a programban nem az volt a dolgunk, hogy földrajzórát tartsunk a Tűzföldtől Alaszk áig, hanem az, hogy megjelöljük a főbb pontokat, hogy mely országcsoportokat kell elsősorban figyelembe venni! És azt is elmondhatom, hogy szóltunk éppúgy a regionális szempontokról, szóltunk a kisebbségi kérdésekről, de mindenesetre mindig meg fogjuk kösz önni, ha ráirányítják a figyelmünket egyegy elhanyagolt kérdésre.
