Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - DÉNES JÁNOS (MDF)
187 Szeretnék rövide n egy, a programban található és általam nagyon erősen kifogásolt kérdéssel foglalkozni, ez pedig '47 kérdése. Szeretném egy olyan szempontból megközelíteni a kérdést, amivel talán a későbbiekben nem igen fognak mások foglalkozni: ez pedig a nemzetiségi és etnikai szempont, illetve a társadalmi igazságosság kérdése. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 1945ben sem a hadifoglyok, sem a cigányok, sem a szovjet kényszermunkatáborban lévők, sem a magyarországi németek, akiket 1946ban megfosztottak teljes vagyonuktól, sem pedig a '47 után lakosságcsere útján Magyarországra került szlovákiai magyarság nem rendelkezett 1947ben földtulajdonnal (Taps a baloldalon.) , ilyen módon az erre az időpontra való visszatérés nem a nemzet megújhodásának programját jel enti, hanem egy széles réteg kitaszítását a nemzet keretein belül. (Közbeszólás: Úgy van! Nagy taps a baloldalon.) Köszönöm szépen. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm dr. Wekler Ferenc képviselőtársam felszólalását. Ismertetném a további felszólalók sorrendjét , hogy lehetőség legyen a felkészülésre. Következik Dénes János, Demokrata Fórum; Kovács László, Magyar Szocialista Párt; Pintér József, Független Kisgazdapárt; Németh Zsolt, Fiatal Demokraták Szövetsége, és dr. Gáspár Miklós, Kereszténydemokrata Néppárt. Dénes János képviselőtársamnak átadom a szót. Felszólaló: Dénes János (MDF) DÉNES JÁNOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés – és talán elsősorban az ország érdeklődő közvéleménye! 1990. május 22én tulajdonképpen a győ zelemre jutott ellenzék kormányprogramját hallottuk a koalíciós pártok megbízásából megszólaló megbízott miniszterelnök, Antall József szájából. Ezen a míves napon elhangzott kormányprogramról tulajdonképpen a hatalomra jutott ellenzék Parlamentben lévő kü lönféle képviselőcsoportjai – jóllehet megtették kifogásaikat – alapjában véve helybenhagyólag nyilatkoztak. (A baloldalon zaj, tiltakozások.) A kormányprogramhoz feltétlenül el kell mondanom, hogy remekül választott címet, amikor a nemzeti megújhodás prog ramját tette a címlapjára. Ezzel annak a nemzeti elvárásnak tett eleget, hogy alapjaiban véve újabb, össztársadalmi és nemzeti programot óhajt megvalósítani. Az alcím pedig – "A kormányprogram irányelvei" – bizonyítja, hogy ez a miniszterelnöki expozé nem bocsátkozott részletekbe. (Közbeszólások a baloldalon: sajnos!) Nem is bocsátkozhatott, hiszen adottak ennek a körülményei. Engedjék meg, hogy arra hivatkozzam: jogosak azok az észrevételek, amiket számos képviselőtársam a kormányprogrammal kapcsolatban m egemlített. A magam részéről elismerőleg nyilatkozom Torgyán József képviselőtársam (Derültség.) hiányjelentéséről, amelyben tulajdonképpen a parasztságot említi meg, és a parasztság fontosságára utal a nemzeti megújhodásban. Ennek azonban van egy másik í ve is. Nem olyan régen történt, még emlékezetünk igen közeli határán belül, tudjuk, hogy Ózdon az öntőműben munka közben életét vesztette Lökös György 34 éves, Deme Barnabás 39 éves, Farkas István 24 éves, Nyíri Péter 27 éves öntőmunkás, továbbá Serfőző Mi klós és Barga Béla. Ez bizonyítja, hogy a tulajdonhoz a következőképpen kell eljutnunk. A tulajdonlás körül – mint éjjeli pillék a villanykörték körül – repkednek az ambíciózus emberek. A tulajdonból mindenkinek kell – érdekes módon másképpen van az öntőko killa körül… Feltétlenül gondoskodnia kell a kormányprogramnak arról, hogy a parasztság érdemleges megemlítése után a munkásságot is feltétlenül részesévé tegye ennek a nemzeti megújhodási programnak. Ahogy a paraszt természetes tulajdona a föld, a munkás a maga módján, a maga részén, a kor társadalmi igazságossága alapján is jogosult részese a tulajdonnak. Ahogy a magántulajdont
