Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
157 függetlenné váló nemze teknek szabad kapcsolatokat kell kialakítaniuk egymással, az államhatárok ne akadályozzák a személyek, az információk és az eszmék szabad áramlását. Bízunk abban, hogy egyetlen szomszédunknak sem lesz szüksége a jövőben a magyarságra, mint összetartó ellen ségképre. Az összeurópai együttműködés velejárója az intenzív regionális együttműködés, erre törekszünk majd valamennyi szomszédunkkal. A föderáció felé haladó Európában ugyanakkor éppen a regionalizmus biztosíthatja a nemzeti sajátosságok megőrzését, a ne mzeti érdekek további érvényesülését minden nacionalista felhang nélkül. Kisebbségi politikánk fő célja az emberi jogok, s ezeken belül a kisebbségek jogainak érvényre juttatása határainkon kívül és határainkon belül egyaránt. Tekintettel arra, hogy a magy arság egyharmada határainkon kívül él, a magyar államnak különleges felelőssége a magyar nemzet, mint kulturális és etnikai közösség megmaradásának támogatása mindenütt. Ezért állunk ki – a fennálló nemzetközi szerződések tiszteletben tartásával, azok szel lemében – a határainkon kívül élő magyar közösségek önrendelkezési jogának megtartása mellett, a szomszéd államok kormányainak kinyilvánított ígéreteivel is összhangban. Ideje, hogy a nemzeti kisebbségek valóban az országok közötti barátság legfontosabb hí dját alkossák, de ezt csak a jogaikat és méltóságérzetüket visszanyert közösségek láthatják el. Ebben a tiszta törekvésünkben számítunk a demokratikus államok kormányainak és közvéleményének támogatására éppen úgy, mint az európai és a nemzetközi szervezet ek politikai segítségére. Külön hangsúlyt helyezünk a határainkon túl élő, az egykori történelmi Magyarország területén élő magyar kisebbségek mellett a nyugati magyar emigrációval való kapcsolatunkra is, és a nyugati magyar emigráció problémakörének rende zésére törekedve kívánjuk, hogy megtartva akár állampolgárságukat ugyancsak vállalkozzanak a híd vagy nemzetünk érdekében a népi diplomácia feladatkörének ellátására. A kormány külgazdaságpolitikája az áru, tőke- és idegenforgalmi folyamatok összefonódásá ból, egységéből indul ki. A külgazdasági potenciál erősítése nélkül nem állítható meg az eddigi világgazdasági térvesztés, az eladósodás, az elszegényedés. Rövid- és középtávon az ország nemzetközi pozícióinak, megítélésének, erőforrásszerzési lehetőségein ek javítása elengedhetetlenné teszi az import színvonalát jelentősen meghaladó áru- és szolgáltatáskivitelt a dollárelszámolású forgalomban. A gyorsított korszerűsödés, az exportorientáció és a privatizáció stratégiai követelménye a külföldiek magyarország i tőkebefektetéseinek serkentése. Mind a lakosság jövőbe vetett bizalmának erősítése, mind a demokratizálódási folyamat felgyorsítása sürgeti a nyugateurópai integrációkhoz fűződő kapcsolataink elmélyítését. Az Európai Közösséggel törekszünk a már említet t társulási szerződésre, amely eddigi együttműködésünk hajtóerőit szilárdabb alapokra helyezi, figyelembe veszi az együttműködő országok eltérő fejlettségét, bekapcsolja a magyar gazdaságot a regionális kutatási, fejlesztési programokba, erőforrásáramlások ba, politikai párbeszédbe, és nyitva tartja a későbbi teljes jogú csatlakozás lehetőségét. Ebből a szempontból fogadjuk örömmel az Európai Közösség dublini csúcsértekezletének üzenetét az új típusú társulás lehetőségeiről, amelyről az elmúlt hónapokban ann yiszor szóltunk mi, magyarok. Intézményes alapokra kívánjuk helyezni a magyar és az EFTA, tehát a szabadkereskedelmi országok kapcsolatait, serkentjük az ország felzárkózását általában az európai gazdasági térséghez. Az európai együttműködés kibontakozásán ak szakaszossága, övezeti sajátosságai hívják fel a figyelmet az országcsoportok közötti együttműködés hajtóerőinek kibontakoztatására, például az AlpokAdriatérségen belüli munkamegosztás elmélyítésére, amelynek találkozóira éppen ezekben a napokban és h etekben kerül sor. Az európai együttműködési rendszer része az átalakuló KGST, illetve a középkeleteurópai országok közötti szoros gazdasági kapcsolat. Magyarország fejlődésében különösen nagyfontosságú a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Új alapokra helyez ett, a nemzetközi kereskedelem szabályaihoz, feltételeihez illeszkedő, a szomszédos országok közötti határok lebontásához vezető regionális együttműködés megítélésünk
