Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
149 Az elmúlt évtizedek ipar- és környezetpolitikája súlyosan megromlott, szennyezett természeti környezetet hagy ránk. Sűrűn lakott területeken, Budapesten, ipari központokban erősen szennyezett a levegő, az ország nagy területein súlyos probléma az egészséges ivóvízellátás, a szennyezett talaj. A kormány természeti és épített környezetünk ügyét stratégiai fontosságúnak tekinti, és át érzi a jövendő nemzedékek iránti felelősséget is. A rövidlátó gazdasági szemlélettel szemben elsőbbséget kíván biztosítani a környezet védelmének, kialakítja az ehhez szükséges jogi szabályozást. A kormány az Európai Közösség és más nemzetközi szervezetekk el, környezetvédelmi intézményeikkel magasszintű együttműködést kíván kialakítani, és összehangolt intézkedésekre törekszik a szomszéd országokkal a Kárpátmedence zárt ökoszisztémájának helyreállítása érdekében is. A kormány tekintettel a szakelemzésekre, a dunai vízlépcső felépítését nem tartja helyesnek, mielőbb megkezdi a nagymarosi helyreállítást, és tárgyalást kezdeményez az újonnan megválasztandó csehszlovák kormánnyal a helyreállításról és az okozott károk közös viseléséről. Célunk az, hogy a kormán y környezeti, terület- és egészségpolitikájának megvalósulása egészséges testű és lelkű lakosság megszületéséhez vezessen, amelyben valóban öröm lesz gyermeket szülni, felnőni és dolgozni az egyén és a társadalom javára, ahol az emberek közti együttműködés természetessé válik és ahol a szabadidőt és az öregkor éveit tartalmasan és örömmel lehet eltölteni. A lakásellátás és a lakásgazdálkodás válságos helyzetbe került. Egyre lejjebb csúszunk a ranglistán az ezer lakosra jutó lakások számá ban is, ugyanakkor egy négyzetméter lakótérért kétszer, háromszor vagy akár még többször annyit kell dolgozni, mint a legtöbb nyugateurópai országban. A lakásprobléma elsősorban a fiatalokat sújtja, a megoldás csak a lakáspolitika általános reformja lehet . Ehhez stratégiai csomagtervet állítunk össze, a hosszú- távú célok figyelembevételével. Olyan piaci alapú lakáspolitikát alakítunk ki, amelyben világosan elhatárolt az állami szerepvállalás is. A lakhatás egy minimális szintjét egy kiépített szociális la kásszektor és szociális támogatás révén kívánja a kormány biztosítani a jövőben. A cél olyan gazdasági fejlettség elérése, ahol a lakásköltségek beépülnek a jövedelmekbe. Az ember egészségének és környezetének tárgyalása után az ember és a művelődés viszon yáról szólok. A lakosság körében tapasztalható elkedvetlenedés zavar, kiegyensúlyozatlanság, türelmetlenség vagy fásultság, nem egyszer önpusztító magatartás a műveltség, a nevelés és a közoktatás hiányosságaira is visszavezethető. Sok fiatal nem érez öszt önzést a tudás, a szakma megszerzésére, nem becsüli a szorgalmat, mert nincs sikerélménye, nincs kötődése sokszor társaihoz vagy akár a hazához. Az egész ország magán viseli a pártállam lélekölő művelődéspolitikájának jegyeit, azoknak az évtizedeknek a mar adványait, amelyekben az igazi értékek és tehetségek nem érvényesültek és nem bontakozhattak ki. Nő az iskolázatlan vagy hiányosan iskolázottak száma is. Magyarországot sokszor a tehetségek hazájaként ismerik szerte a világban. A felénk sugárzó rokonszenv, érdeklődés egy keserves történelemből tehetségével és szorgalmával újraéledő nemzetnek szól. A nevelést, az oktatást és a művelődést a kormányprogram központi kérdésnek tekinti, az ebbe belefektetett szellemi és anyagi tőke a leghatékonyabban és leggyorsa bban térül meg az ország számára, ahogy a világ számos felemelkedő, hírtelen felemelkedő nemzete is igazolja. A nemzeti megújhodáshoz kiművelt emberfőkre van szükségünk, ami szinte közhely Széchenyi óta. Nemzeti kultúránkat hagyományaink újraélesztése és m űveltségünk, iskoláink korszerűsítése révén kell megújítanunk. A kormány célja olyan újítások bevezetése az iskolarendszerben, amelyek
