Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
146 szolgálatában működnek. Így álljon a magyar nép, bizalommal és kritikával új állama, Országgyűlése és kormánya mögé. Harmadik alapelvünk szellemében, ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy a legnehezebb feladatok ezen a téren várnak reá. A gazdaság nehéz hely zetéről beszélni közhely, de a baj teljes felmérését csak ezután tudjuk elvégezni, s amit megtudunk ezután, azt közölni fogjuk az ország nyilvánosságával. Az közismert, hogy az infláció mértéke meghaladja az évi húsz százalékot. Az is, hogy nemzeti adósság unk több mint huszonegy milliárd dollár, s ez a legmagasabb fejenkénti összeget jelenti Közép- és KeletEurópában. Az álfoglalkoztatás, a rejtett munkanélküliség a munkaerő jelentős részét alkotja. Az infrastruktúra állapota fejletlen, s ez állítja az egyi k fő nehézséget piaci nyitásunk elébe. Az egészségügy helyzete katasztrofális, iskoláink kopottak és szegények – nem sorolom tovább. Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdasági, amelyben a piac nyitottságát szociális és – tegyük h ozzá – környezetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki. Látnunk kell azt is, hogy negyvenhárom év szocialistának nevezett tervgazdálkodása nem számolható fel hetek alatt mé g akkor sem, ha az utóbbi időben már felbukkantak piacgazdasági elemek is. Itt nem csupán szabályokról és szabályozókról van szó, hanem beidegződésekről és gazdasági szerkezetről is. Súlyos gazdasági örökségünk egyszersmind szellemi és erkölcsi örökség. Me g kell tanulnunk mindnyájunknak másként gondolkozni, másképpen gondolkodni és másként dolgozni. Magyar kormány régóta nem kapott ilyen kedvező esélyt, régóta nem kezdhetett a munkának ilyen kedvező világtörténelmi csillagzat alatt; de egyszersmind nem is ö rökölt ilyen súlyos hagyatékot elődeitől. A teljes újrakezdés előtt állunk most tisztelt Honfitársak, úgy, ahogyan 1848ban, 1867ben, 1918ban és 1945ben állt a nemzet. Ha nem fogunk össze mindnyájan, ha nem mozgósítjuk magunkban mindazt ami a legjobb, e ljátszunk egy olyan történelmi esélyt, amelyet ebben az évszázadban még nem kínált fel nemzetünknek a történelem, és ki tudja hogy mikor fog legközelebb. Átfogó és mély válságba süllyedtünk a nyolcvanas években. Az 1948 után bevezetett szocialistának nevez ett gazdaságfejlesztési modell, a politikai hatalom adminisztratív eszközeivel irányított gazdasági rendszer, a teljesítményt, a minőséget és a változatosságot minden téren elsorvasztó totális egypártrendszer termése érett be itt egyszerre. S eközben bioló giai tartalékunk, életerőnk megcsappant, szellemi erőforrásaink és kulturális örökségünk megfogyatkozott, természeti környezetünk lepusztult, s az erkölcsi értékrend felbomlott, részben. Most egyszerre kell – s csak egyszerre lehet – megváltoztatnunk polit ikai és gazdasági rendszerünket. Külgazdaságunkban is irányt kell váltanunk, új utat kell kijelölnünk, s mindezt egyidőben az európai értékrend és magatartásforma, az önbizalom és a hit helyreállításával. El kell hárítanunk a válságot, de csakis olyan mego ldásokkal, amelyek a huszonegyedik századra készítenek bennünket elő, teljes nemzeti megújhodás keretében. A kormányprogram a változás stratégiája legyen, amely egyfelől korszerű, másfelől alapoz történelmi örökségünkre, tekintettel van adottságainkra és m ozgásterünkre. Fel kell éleszteni szunnyadó, bevált értékeinket. Távlati céljainkat tekintve ma ritka egyetértés alakult ki a magyar nemzetben, politikai és gazdasági téren egyaránt. A vita a "hogyanról" folyik. A nagy ugrás kétségkívül lerövidíthetné az á talakulás legkínosabb szakaszának időtartamát, érzékeltethetnék a változások visszavonhatatlanságát, ugyanakkor a mai magyar társadalom és gazdaság fejlettségi szintjeinek sokfélesége, kiterjedt szektorok és a lakosság alkalmazkodási képességének korlátozo ttsága, a szomszédainknál jobb helyzetben lévő magyar gazdaság nagyobb
