Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 15. kedd, az Országgyűlés 4. ülése - A megyei lapok eladását vizsgáló bizottság megalakításáról szóló Országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - FODOR TAMÁS a törvényjavaslat előadója:
120 FODOR TAMÁS a törvényjavaslat előadója: Tisztelt Elnök úr! Rögtön egy módosítással kell kezdenem. Információja nem volt tökéletes, nem értek egyet az albizottságnak a módosító javaslatával. Fenntartom eredeti indítványomat, amelynek célja kizárólag egy vizsgálóbizottsá gnak a létrehozása és kizárólag egyetlen egy ügyben az Axel Springer Budapest Kft. üzleti manipulációinak kivizsgálása ügyében és benne az MSZP szerepének megvizsgálásával. Nem értek egyet azzal, hogy ezt az ügyet kizárólag apropóként tárgyaljuk egy sokkal szélesebb vizsgálathoz. Már csak technikai okok miatt is nem lehet kivinni ezt a vizsgálatot, mert olyan széles köröket érint, olyan széles kört érint a módosító indítvány, amellyel hosszú időre elhúzhatjuk és én megpróbáltam a mai ülésnap elején hivatkoz ni arra, hogy ez az ügy nemigen tűr halasztást. De a lényege az, amiért nem szeretném, hogy ez a módosító javaslat így kerüljön be: az, hogy egészen másnak tartom ezt az ügyet, mint az összes többi lapeladási ügyet. Azért, mert alapvetően két dologban külö nbözik. Az első dolog az, hogy itt nem történt adásvétel, egy vadonatúj kiadó - jogilag - egy vadonatúj kiadó alakult, csak a megalakulásának, a megalakításának körülményei homályosak. Azért homályosak, mert egy sor dologra nem derült fény a mai napig. Egy részt arra, hogy hogyan csábították, milyen zsarolással csábították a kiadó dolgozóit, illetve a szerkesztőségek munkatársait ehhez az úgynevezett másik kiadóhoz, a másik az, hogy milyen túlzottan is készségesnek mutatkozott az MSZP kiadójának vezetője az újság infrastruktúrájának egy éjszaka alatti átadására, a harmadik ilyen vonatkozás ezzel az "adásvétellel" kapcsolatban az, hogy nem tudni, hogy mikor és hogy hogyan szabályozták az előfizetők és a hirdetők névjegyzékének átadását az új kiadónak. Ha viszo nt ellenértékért kapta meg ezt az Axel Springer Kft., akkor hová fizették be ezt az ellenértéket és itt jön a második pont, ami miatt nem tartom ugyanolyannak, mint a többit, hogy itt a tulajdonlás kérdése a mai napig nincs tisztázva, hiszen a népszavazás által vagyonelszámolásra kötelezett MSZP még a mai napig nem tette meg ezt a vagyonelszámolást és kivonta összes deklarációiban ebből a körből a megyei lapok kérdését. Amennyiben ugyanis az MSZP tulajdonában van vagy volt a kiadóvállalat, akkor ez az ő dol guk, akkor ez egy párt, egy párt érdekeit sérti. Amennyiben úgy dönt az Országgyűlés, hogy ez nemzeti vagyon, akkor a nemzeti vagyont sérti, tehát alapvetően különbözik az összes többi lapeladási ügytől. Három más összefüggésre szeretném még felhívni a fig yelmet, illetve most látom, hogy megváltozott a módosítás előterjesztése, tulajdonképpen csak kettőre, az egyik a külföldi tőke megjelenése, amellyel kapcsolatban egy állandó félelem van én azt gondolom és azt gondoljuk a képviselőcsoportban, hogy ettől a külföldi tőkétől igazán nem kell félni, mert kívánatos infrastrukturális fejlesztéseket tud alkalomadtán tenni. Itt tehát nem arról van szó, hogy a külföldi tőkét kellene vizsgálni az újság, az Axel Springer akció kapcsán. Nem lehet azt célszerűnek tartani , hogy minden szabálytalan üzleti akciónál egy ilyen tőkeriogatást csinálunk. A következő összefüggés az a monopólium kérdésére vonatkozik. Valóban fontos, hogy ne legyenek monopó liumok, mi is azt gondoljuk, de nem tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy milyen nemzeti tőke az alapja ennek a kialakult monopóliumnak, egyáltalán ha magyar monopólium, akkor sem tartjuk szükségesnek ezt a sajtó területén, hogy megjelenjen és elterjedjen . Most már csak egyetlenegy megjegyzés a módosításban a bizottság összetételéről. Ha egy vizsgáló bizottságot létrehozunk, akkor két út mentén mehetünk: vagy egyenlő számú delegáltat küldünk egy ilyen bizottságba, vagy pedig arányosan. Az arányosság mellet t egyáltalán nem szól semmi, hiszen akkor huszonnégy vagy huszonöt tagú bizottságot kellene létrehozni, tehát megtartanánk ezt a tíz plusz hat, plusz kettő, plusz kettő plusz egyes elvet, ekkor működésképtelen lenne a bizottság, ha pedig az egyenlő számú d elegáltat nézzük, akkor elég lenne hat fő, a hat párt képviseletében, esetleg hét a függetlenekkel együtt. Még az is elképzelhető, hogy ennek a duplája, tehát tizenkettő plusz egy. De semmi esetre sem tartjuk kívánatosnak, hogy az MDF kétszáz százalékosan vegyen részt ennek a bizottságnak a munkájában, különös tekintettel arra, hogy még három állandó bizottsági tagot is delegáltatni szeretne ez a módosító indítvány, amelyik feltehetően újabb három fórumosnak a jelenlétét határozná meg ebben. Mindezek alapjá n kérem
