Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 520. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.460, M. E. számú rendelete a törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg községi képviselőtestületi tagok Nagy-Budapest területén történő választásáról.

520. 7.460'1945. M. E. sz 695 520. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.460, M. E. számú rendelete a törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg községi képviselőtestü­leti tagok Nagy-Budapest területén történő választásáról. A minisztérium az ideiglenes nemzet­gyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket rendeli: I. FEJEZET. Községi választások Nagy-Budapest területén. 1. §. (1) Nagy-Budapest területén (Bu­dapest székesfőváros, Budafok, Kispest. Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákos­palota, Újpest mtegyei városok, továbbá Al­bertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pest­szentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákos­hegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos­szentmihály, Sáshalom és Soroksár nagy­községek) a törvényhatósági bizottsági, vá­rosi képviselőtestületi, illetőleg községi kép­viselőtestületi választásokat a rendelet ha­tálybalépésétől számított 60 (hatvan) napon belül meg kell tartani. (2) A belügyminiszter külön rendelettel állapítja! meg a jelen rendeletben szabályo­zott bizottságok megalakuláisára, a választói névjegyzék elkészítésére és a választás elő­készítésére irányadó időpontokat. 2. §. (1) A törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi tagokat a vá­lasztópolgárok összessége választja általános, titkos, közvetlen és egyenlő választójog alapján. (2) A választás az arányos képviseleti rendszer szerint a pártok lajstromaira törté­nik. A választáson csakis olyan párt vehet részt, melynek részvételi jogát — a párt célkitűzéseinek, vezetőinek és összetételének demokratikus szempontból való megvizsgá­lássá alapján — egyelőre a Budapesti Nem­zeti Bizottság, amint pedig az Országos Nemzeti Bizottság megalakul, az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. A Buda­pesti, illetőleg az Országos Nemzeti Bizott­ságnak azokat a határozatait, melyek vala­mely párt részvételi jogát megállapítják, a hivatalos lapbatn (Magyar Közlönyben) a párt országos vezetőségének megjelölésével közölni kell. (3) Minden város, illetőleg község egy választókerületet alkot. (4) Minden választókerület szavazó­körökre oszlik. A szavazókörök haltárait a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság állapítja meg a jelen rendelet hatálybalépése után azonnal, úgy, hogy egy szavazókörre kb. 500—800 szavazó essék. 3. §. (1) Budapest székestfőváros közön­sége közvetlenül választ 240 (kétszáznegy­ven) törvényhatósági bizottsági tagot, akik az alakuló közgyűlésen további 10 (tíz) ta­got választanak az ország fővárosának pár­tokon kívül álló szellemi és közéleti vezetői közül. A választott tagokon kívül tagjai a törvényhatósági bizottságnak a polgármes­ter, az alpolgármesterek, az ügyosztály­vezető tanácsnokok, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a fővárosi statisztikai hivatal vezetője, azonban csu­pán felszólalási és tanácskozási joggal. Más címen a törvényhatósági bizottság tagja senki sem lehet. (2) Az 50.000 lakoson felüli megyei vá­rosok közönsége 80 (nyolcvan) képviselő­testületi tagot választ. (3) Az 50-000 lakoson aluli megyei vá­rosok, valamint a 30.000 lakoson felüli köz­ségek közönsége 60 (hatvan) képviselőtes­tületi tagot választ. (4) A 10.000—30.000 lakosú községek közönsége 30 (harminc) képviselőtestületi tagot választ. (5) A 10.000 lakoson aluli községek kö­zönsége 24 (huszonnégy) képviselőtestületi tagot választ. (6) A törvényhatósági bizottsági, illető­leg képviselőtestületi tagok megbízatása 3 évre szól. II. FEJEZET. Választó jogosultság és választhatósáa. 4. i§. (1) Törvényhatósági bizottsági, ille­tőleg képviselőtestületi választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életévét betöltötte, vagy a választói név­jegyzék összeállításának évében betölti és 1945. évi június 1-én a szóbanlévő község területén lakott. Ez utóbbi kellék alól indo­kolt esetben a belügyminiszter előterjeszté­sére a minisztérium felmentést adhat. (2) Választó jogosultság szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni — ellenkező adat híján — azt aki Magyar­ország 1918. évi október 31-i területéin belül született és Magyarország 1937. évi decem­ber hó 31-i határain belül lakik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom