Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 579. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.160. M. E. számú rendelete a külföldi fizetési eszközök, követelések és értékpapírok, továbbá az arany bejelentéseés rendelkezésre bocsátásáról.

579. 7.160/1945. M. E. sz. 771 vényes vételi árfolyamán kell pengőre át­számítani. A Magyar Nemzeti Bank az ér­tékpapírt úgyis átveheti, hogy azt a bejelen­tésre kötelezett útján vagy más módon érté­kesíti és a befolyó eladási ár pengőellenérté­két fizeti ki a bejelentésre kötelezettnek. Az átszámításiban a Magyar Nemzeti Banknak azon a napon érvényes vételi árfolyamja az irányadó, amely napon az eladási árat a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz befizették vagy a Magyar Nemzeti Banknak jóváírták. 4. §. A bejelentésre kötelezett a rendel­kezésre bocsátás alól mentesítést kérhet azon a címen, hogy a bejelentett külföldi fize­tési eszközre, követelésre, értekpapirra vagy az aranyra a termelés folytatásához vagy valamely más fontos gazdasági cél érdeké­ben szüksége van. Ha a Magyar Nemzeti Bank a kérelmet nem teljesíti és a bejelen­tőt az érték rendelkezésire bocsátására fel­hívja, a kérelmező a felhívás kézhezvételé­től számított nyolc nap alatt a Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtott beadványban felszólalhat. A felszólalás tárgyában a 4.950/1931. M. E. számú rendelet (Magyar­országi Rendeletek Tára 1200 old.) 4. §-ával megszerzett háromtagú bizottság szótöbb­séggel határoz. A mentesített értéket csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre a mentesítés megadatott. 5. §. Azon a címen, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 3. §-ban megállapított jogát gyakorolja, vagy nem él vele, vagy, hogy a bejelentő a jelen rendelet folytán rendelke­zési jogában korlátozva volt, a Bankkal szemben igényt támasztani nem lehet. 6. §. Annak ellenőrzésére, hogy a beje­lentésre kötelezettek a jelen rendeletben meghatározott kötelességeiknek eleget tet­tek-e, a Magyar Nemzeti Bank ^felvilágosí­tást kérhet, adatszolgáltatást kívánhat és a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő könyvvizsgálatot tarthat. A könyv­vizsgálatot a Bank a Pénzintézeti Központ útján is foganatosíthatja. 7. §. (1) A bejelentéseket bizalmasan kell kezelni, bírói megkeresésre azonban a bírósággal közölni kell. (2) A bejelentések más célra nem hasz­nálhatók fel. . 8. §. (1) A jelen rendelet hatálybalépése után szerzett külföldi fizetési eszközöket, követeléseiket és értékpapírokat továbbra is a 6.970/1931. M. E. számú rendelet (Magyar­országi Rendeletek Tára 1.672. old.) szerint, kell bejelenteni és rendelkezésre bocsátani'. (2) A jelen rendelet hatálybalépése után szerzett aranyat a 2.3é0/1935. M .E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 38. •old.), illetőleg az ezt kiegészítő és módosító 7.240/1940. M. E. számú rendelet (Magyaror­szági Rendeletek Tára 2.745. old.) értelmében kell bejelenteni és azt a, Magyar Nemzeti Bank felhívására a jelen rendelet szerint be keli szolgáltatni. 9. §. (1) A jelen rendeletben az aranyra vonatkozólag megállapított {korlátozások nem vonatkoznak sem a törtaranyra, sem az aranyból vagy az arany felhasználásával ké­szült ékszerekre, műtárgyakra és használati tárgyakra. (2) Az aranytárgyak előállításának és forgalmának szabályozásáról szóló 1.270/ 1943. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 204. oldal) hatályát veszi. .'10. §. A jelen rendeletben megállapított kötelességek alól a Magyar Nemzeti Bank az esetek bizonyos csoportjára felmentést, ille­tőleg halasztást adhat." 11. §. (1) Az ellen, aki a jelen rendelet­ben megállapított bejelentési és rendelke­zésre bocsátási kötelességének a megállapí­tott határidő alatt eleget tesz, ^em lehet bűnvádi eljárást indítani amiatt, hogy a be­jelentett vagy rendelkezésre bocsátott kül­földi fizetési eszköz, követelés, értékpapír vagy az* arany tekintetében elmulasztotta a korábbi törvényes rendelkezésekben megál­lapított bejelentést vagy rendelkezésre bo­csátást és amiatt sem, hogy a külföldi fize­tési eszközök vagy az arany forgalmát kor­látozó törvényes rendelkezésekbe ütköző módon jutott a bejelentett értékek birtokába. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt ren­delkezés nem érinti a jelen rendelet hatály­balépésének időpontjában már folyamatban lévő bűnvádi eljárást. 12. §. (1) Aki a jelen rendelet 1*., 3. és 8. §-aiban megállapított kötelességét meg­szegi vagy kijátssza, bűntett miatt öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő; ha pedig a kötelezettet csupán gondatlanság terheli, a cselekmény vétség és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. (2) A szabadságvesztésbüntetés öt évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a cselek­mény a közgazdaság érdekét súlyosan sér­tette vagy veszélyeztette. (3) Az elkobzásra, valamint arra az esetre, ha az elkobzást nem lehet alkalmazni vagy foganatosítani, az 1922:XXVI. te. 2. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően al­kalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a cse­lekmény bűntett vagy vétség. , (4) A bűnügyi zárlat és a biztosítási végrehajtás tekintetében az 1939 :XIV. te 8. §-ának, a terhelt távollétében folytatott bűnvádi eljárás, valamint a magyar állam­polgárságtól való megfosztás tekintetében pedig az 1939 :XIV. te. 7. és 9. §-ának ren­delkezéseit kell megfelelően alkalmazni. . * 9 * ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom