Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 524. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.630. M. E. számú rendelete a jövedeleimadó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról.

712 524. 7.630/1945. M. E sz. alapját is, azt az összeget kell számításba venni, amely összeget a jövedelemforrás jövedelme gyanánt az adóévre szóló hozadéki adó kivetésénél megállapítottak. Ha a jövedelemforrást terhelő hoziadiéki adónál nem a jövedelemforrás tiszta jövedelme, hanem a x nyersbevétel a hozadéki adó alapja, a nyersbevételből az annak megszerzésére, kezelésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadások fejében az adóév első negyedében tényleg felmerült kiadások, valamint az összes jövedelemforrásokból levonható terhek egy évre várható összegét kell levonni. A jövedelemforrást terhelő hozadéki adónál az adóalapban az adóév folyamán beállott minden változást a jövedelemiadónál is hivatalból figyelembe kell venni. (3) A folyó jövedelmet kell alapul venni áP tálában a házbirtokból, az általános kereseti adó alá eső hasznothiajtó foglalkozásokból, a korlátolt felelősségű társaságok tagviszonyából, a szolgálati, illetőleg munkabérviszonyból és nyugellátástól eredő jövedelmek tekintetében; ,a tőkevagyon jövedelme tekintetében az adóév jövedelme alatt az adóévben tartott közgyűlés által megállapított osztalékot, a takarékbetétek és folyószámlakövetelések utolsó félévi kamatának egy évre átszámított összegét, a magánhitelek kamatilletéklerováisi íve szerint a bevallás időpontjáig felvett kamatok egy évre átszámított összegét, a tantiemadó alá eső jövedelemnek tekintetében pedig azt az összeget kell érteni, amelyet a társaság közgyűlése az adóév folyamán megállapított és amily összeg a tantiemadó kivetésénél is adóalapul szolgál. Az egyéb jövdelemforrásokból eredő jövedelmet a bevallás időpontjáig befolyt jövedelem, illetőleg visszatérő szolgálmányok esetében a bevallás időpontjáig befolyt jövedelem egy évre átszámított összege alkotja. (4) A földbirtok folyó jövedelmét az őszi és tavaszi vetés, illetőleg ültetés várható termésének és az állattartás várható eredményének a legutoljára jegyzett piaci árak szerint pénzre átszámított értéke alkotja, le, vonva belőle azokat a termelési és kezelési költségeket, amelyek az adóévet megelőző év április hó 1. napjától az adóév március hó 31. napjáig tényleg felmerültek. Ha az aratási és egyéb munkabérek nem pénzben, hanem terményeikben vannak megállapítva, azokat ugyanazzal az összeggél kell számításba venni, amily összeggel a termények értékét pénzértékre átszámították. A termékekben és fogyasztási cikkekben kiszolgáltatott áruk értékének pénzértékre átszámításánál a kiszolgáltatás időpontjában meg volt piaci árak az irányadók. (5) A szőlőbirtok folyó jövedelmét akként kell számításba venni, hogy az adóévet megelőző szüretelés terméseredmiényet és az előző évekről fennmaradt borkészletet a bevallás időpontjában mutatkozó piaci árak szerint pénzértékre kell átszámítani és ebből a nyers bevételből termelési és kezelési költségek címén azokat a kiadásokat kell levonni, amelyek a fenntartási és kezelési költségeken felül szüretelés! és az előző évi nyári, valamint a folyó évi tavaszi munkálatok költségei fejében tényleg felmerültek, a borkészlet tekintetében pedig le kell vonni azt az összeget, amelyet az adóévet megelőző évben már adó alá vontak. Ha a szüretelési és megmunkálási költségek egéisizen, vagy részben terményekben voltak megállapítva, azokat a terméseredmény pénzértékre átszámításának időpontjában mutatkozó piaci árak szerint kell számításba venni. (6) Joga van azonban a pénzügyminiszternek arra, hogy a föld- és szőlőbirtok várható jövedelmének mikénti kiszámítását rendelettel szabályozza. (7) Az erdőbirtok folyó jövedelmének kiszámítása tekintetében továbbra is az 1940:XXII. te. 32. §-a irányadó. 2. §. (1) Az 1. § (3) bekezdésében említett és jövedelemadó alá eső szolgálati illetmények tekintetében a jövedelemadót az egyheti, illetőleg egy havi munkabér, illetmény vagy nyugellátás egy évre átszámított összegének alapulvételével, az adózó egyéb forrásból származó jövedelmétől elkülönítve az alkalmazottak kereseti adójával egy időben a munkadó havonként számítja ki és az évi adó és járulékai 1/12 részét szavatosság mellett az illetményekből történő levonás útján szolgáltatja be. Az adótétel alkalmazása előtt a szolgálati illetmények, munkabérek és nyugellátások összegéből minden kiskorú önálló keresettel nem bíró gyermek után havi 300 P-t, nyugdíjalaphoz való hozzájárulás címén pedig oly összeget kell levonni, amily összeget az alkalmazott illetményéből tényleg visszatartottak; viszont az adóösszeg kiszámításánál az 1940:XXII. te. 36. §-ának (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, Egyebekben az e tekintetben szükséges eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (2) Külön rendelettel állapítja meg a pénzügyminiszter, hogy méltányossági vagy célszerűségi okokból milyen esetekben kell az adózó adóköteles tiszta jövedelmének megállapításánál a jelen szakasz (1) bekezdése szerint jövedelemadóval már megrótt illetmények, munkabérek és nyugellátások számbavételét mellőzni. A pénzügy miniszter rendelete állapítja meg azt iis, hogy miképeri kell a szolgálati illetmények, munkabérek és? nyugellátások után a munkaadó által a jelen