Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 521. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.500 M. E. számú rendelete a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. - 522. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.520. M. E. számú rendelete a munkások családi pótlékáról.

522. 7.520/1945. M. E. sz. 705 sával gyermeknevelési és gyermekvédelmi célokra használhatja fel. 17. §. A családpénztár felállításának és fenntartásának költségeit a R. hatálya alá tartozó vállalatok viselik. 18. §. (1) kép ed elemesen befizetett já­rulék és járulékelőleg után késedemi kanla­tot kell fizetni. (2) A járulékot (járulékelőleget) és a "késedelmi kamatot nem szabad a munka­bérből levonni. 19. §. Ha a számadási évben a vállalat lényegesen több vagy kevesebb munkást foglalkoztat, mint az előző évben, a család­pénztár a járulékelőleg összegét a munkás­létszám változásának arányában határozat­tal megváltoztathatja. 20. §. (1) A jelen R. alapján a vállala­tot terhelő mindennemű tartozást az köte­les fizetni, aki a vállalatot saját számlájára fenntartja, illetőleg folytatja; építkezéseknél .a vállalkozó, ilyennek hiányában az épít­tető. (2) A tartozásokért való felelősség, va­lamint csőd esetében a családpénztár ki­elégítése tekintetében az 1927:XXI. tör­vénycikk 26—28. §-aihan foglalt, illetőleg az azokat módosító és kiegészítő rendelke­zéseket kell alkalmazni. IV. FEJEZET. Hatósági fokozatok és jogorvoslatok. 21. §. (1) A jelen R. alapján felmerülő ügyekben elsőfokon a családpénztár igaz­gatója határoz. (2) A családpénztár igazgatójának ha­tározata (fizetési meghagyása) ellen a kézbe­sítés napját követő naptól számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a család­pénztár intézőbizottságához* amely másod­és végsőfokon határoz. Ha a családpénztár a járulékot (járulékelőleget) a vállalat ál­tal bejelentett adatok alapú vételével álla­pította meg, a határozat (fizetési megha­gyás) ellen benyújtott fellebbezésnek ha­lasztó hatálya nincs. (3) A családpénztár másodfokú határo­zata ellen a népjóléti miniszterhez felül­vizsgálati kérelemnek van helye, aki hatás­körtúllépés, vagy • jogszabálysértés (alapsza­bály, vagy más családpénztári szabályzat megsértése) esetében a határozatot megsem­misítheti és más határozatot hozhat, vagy a családpénztárt új eljárásra és új határo­zat hozatalára utasíthatja. V. FEJEZET. Országos Családpénztár 22. §. (1) A családi pótlékkal és járu­lékkal kapcsolatban a jelen R. értelmében Magy. Rend. Tára, 1945. VII—XH. f. szükséges tennivalók ellátására Budapest székhellyel, az egész ország területére kiter­jedő működési körrel Országos Családpénz­tár állíttatik fel. (2) Az Országos Családpénztár jogi személy. (3) * A Magyar Államvasutak és a Ma­gyar Posta a családpénztártól különállóan telj esíti a családi pótlék kifizetését és azt a jelen R. szabályai szerint közvetlenül fizeti munkásainak. A qsaládi pótlék folyósítá­sára vonatkozó szabályokat a kereskedelem­és közlekedésügyi miniszter állapítja meg. 23. §. (1) Az Országos Családpénztár az alábbiakban szabályozott önkormányzattal működik. (2) Az önkormányzat szervei: a) az igazgatóság; b) az intézőbizottság. 24. §. Az igazgatóság huszonhét rendes és huiszonhét póttagból áll. A tagok két­harmad részét a munkavállalói, egyharmad részét pedig a munkaadói érdekeltség küldi be. (2) Az igazgatóság tagjait és póttagjait a munkavállalói és munkaadói érdekeltség választó taggyűlése külön-külön választja meg. (3) A választó taggyűlés munkavállaló tágjait a szabad szakszervezetek választják meg. A választandó tagok számát a Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetsége (Szak­szervezeti Tanács) állapítja meg, olyfcép, hogy minden egyes szabadszakszervezet leg­alább egy tagot választ. (4) A választó taggyűlés munkaadó tag­jait a demokratikus munkaadói érdekeltségek választják és maguk állapítják meg a vá­lasztandó tagok számát, valamint azt, hogy az egyes munkaadói érdekeltségek hány tagot választanak. Amennyiben a munkaadói érdekeltségek az arányszámban megállapodni' nem tudnak, azt a népjóléti miniszter az illetékes miniszter meghallga­tásával állapítja meg. Azt, hogy melyek a demokraikus munkaadói érdekeltségek, vita esetében ugyancsak a népjóléti miniszter az illetékes miniszter meghallgatásával álla­pítja meg. (5) Minden választó tagnak egy-egy szavazata van; a szavazás titkos. (6) Egyebekben az igazgatóság tagjainak és póttagjainak kiküldési módját, az igazga­tóság működésének tartamát, az igazgatóság összehívásának és az ülések megtartásának módját és idejét, a tárgyalás rendjét és a határozó képességet a csaláidpénztár alap­szabálya állapítja meg. (7) Az alapszabályt a R. megjelenésétől számított hatvan nap alatt a családpénztár ideiglenes igazgjaitóságia megalkotni és a nép­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom