Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 502. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 6.980. M. E. számú rendelete az állandó összegű okirati és közigazgatási illetékek újabb megállapításáról és az illetékekrevonatkozó egyes jogszabályok kiegészítéséről és módosításáról.
502. 6.980/1945. M. E. sz. 659 könyvi (hatóság által kiállított másodlat (1.500/1929. P. M. sz. rendelet 6. §) 20 P illeték alá esik, 17. §. A biztosítéki okiratok illetékkedvezménye. (1) A köztartozás biztosítása céljából jelzálogjog alapításába beleegyező, vagy kezességvállalást tartalmazó okirat, ideértve a vám- és fogyasztási adó hitelezésének kieszközlése céljából kiállított ilyen okiratot is, 20 P illeték alá esik; de ha az érték szerint járó 1%-os illeték kevesebb, akkor csak ezt a százalékos illetéket kell leróni(2) Állami hatóságnál, törvényhatóságnál, községnél, ezek bármelyike által kezelt alapítványnál, valamint bármelyikük alá tartozó intézetnél vagy vállalatnál, üzemnél (4.260/1929. M. E. sz. rendelet [Rt. 1929. évf. 1.174. o.] 4. §.); 1. üzleti biztosítékul letett kezességi okirat 200 P illeték alá esik; az illeték azonban a kötelezettség értékének, amelyért a kezességet vállalják, 1%-nál több nem lehet, 2. bánatpénzül letett kezességi okirat 20 P illeték alá esik; az illeték azonban a kötelezettség értékének, amelyért a kezességet vállalják, 1%-nál több nem lehet. (3) Az (1)—(2) bekezdések szerint járó illetéket akkor is le kell róni, ha a jelzálogjog alapításába beleegyezést vagy kezességvállalást kereskedelmi levélbe foglalják. (4) Ha az állami hatóságnál és a (2) bekezdésben felsorolt többi helyen üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül pénzintézeti betétkönyvet tesznek le, az ilyen betétkönyvre a 4.200/1929. M. E. sz. rendelet 8. §-a értelmében vezetendő nyilatkozat szintén a (2) bekezdésben meghatározott 200 P, illetőleg 20 P illeték alá esik; az illeték azonban annak az összegnek, amelynek erejéig a betétkönyv üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül szolgál, 1%-nál több nem lehet. (5) Ha a bánatpénzül letett betétkönyv üzleti biztosítékká válik, az illetékkülönbözetet 15 nap alatt pótolni kell. (6) A (2)—(5) bekezdésben meghatározott illetéket okirati illetékbélyeggel kell leróni, amelyet az okirat (nyilatkozat) első sorával keresztül kell írni. Az (5) bekezdés értelmében járó illetékkülönbözet lerovása céljából utólagosan felragasztott bélyeget nem kell keresztülírni, ezt a bélyeget a hatóság, vagy üzem, vagy alapítvány, amelynél a betétkönyvet letették, hivatali bélyegzőjével felülbélyegezni köteles. 18. §. Egyes pénzintézetek jelzálogkölcsöneire vonatkozó okiratok illetékkedvezménye. (1) Az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy tagintézetei, a Magyar Földhitelintézet vagy az Országos Földhitelintézet által nyújtott jelzálogos kölcsönről a kölcsönt nyújtó intézet javára kiállított kötelezvény, tartozásátvállalási okirat, valamint az ilyen kölcsönt biztosító jelzálogjogról a követelés megszűnése folytán lemondó nyilatkozat (törlési engedély) 25-000 P értékig 20 P, 25.000 P értéken felül 40 P illeték alá esik. Az illeték azonban az érték szerint számított 1%-nál több nem lehet. (2) Az (1) bekezdésben említett intézetek javára biztosítéki jelzálogjog )Jt. 63.> 66— 68. §.) alapításába beleegyező nyilatkozatról, valamint az ilyen biztosítéki jelzálogjog törlésére irányuló engedélyről kiállított nyugtát nem tartalmazó okirat 25.000 P értékig 10 P, 25.000 P értéken felül 20 P illeték alá esik. Az illeték azonban az érték szerint számított 0.2%-nál több nem lehet. 19. §. Az üzleti könyvek és könyvelési szabadívek illetéke. Illetékátaldny. (1) Az ipari vagy kereskedelmi üzletről (vállalatról) — ideértve a mezőgazdasággal kapcsolatos ipari vagy kereskedelmi üzletet is — vezetett könyvek vagy könyvelési szabadívek az alábbi rendelkezések szerint esnek illeték alá. (2) Minden, akár bekötött, akár fűzött üzleti könyvnek, ideértve az ú. n. segédkönyveket (mutatókat, másolási könyveket sitb.) is, összes példányai ívenkint 2 P illeték alá esnek(3) A r könyvet annyi ívből állónak kell tekinteni, ahányszor 2.500 négyzetcentimétert tesz ki a könyvet alkotó összes lapok egyik oldalának területe. A maradvány teljes ívnek számít. (4) Az ipari vagy kereskedelmi üzleti könyvelési szabadívek ívenkint külön-külön esnek illeték alá. Az illeték mértéke, ha az ív egyik oldallának területe 625 négyzetcentiméternél nem nagyobb, 50 fillér, ha 625 négyzet centimétert meghalad, minden teljes vagy megkezdett 1.250 négyzetcentiméter után 1 P. (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott számításnál közömbös az, hogy a lapnak csak egyik vagy mindkét oldalára írnak. A lopóknak azokat az elválasztó részeit, amelyeket az üzletfeleknek adnak át, az ív területének megállapításánál számításon kívül kell hagyni. (6 Mezőgazdaságról vezetett könyvek és könyvelési szabadívek csak abban az esetben esnek a jelen §-ban szabályozott illeték alá, ha a könyvelést nem kizárólag a mezőgazdaságról, hanem a kapcsolatos mezőgazdasági vagy kereskedelmi üzletről is ugyan42*
