Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 498. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 6.840. M. E. számú rendelete a baleseti biztosítási díj mértékének megállapításáról. - 499. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 6.690. M. E. számú rendelete a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről szóló 1.690/1945. M. E. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról.
654 499. 6.690/1945- M- E. sz. (4) A vármegyei főkapitányság vezetőjének rendőrhatósági ügyintéző hatásköre általában nincs; a belügyminiszter azonban egyes ügyeikben másodfokú hatósági jogkör ellátását átmenetileg a vármegyei főkapitányság vezetőjének hatáskörébe utalhatja. Az ilyen ügyekben harmadfokon továbbra is a belügyminiszter határoz. A vármegyei főkaptányság vezetője a vidéki főkapitányság vezetője alá van rendelve és feladatkörét a belügyminiszter által kiadandó szolgálati szabályzat szerint látja el(5) A vármegyei főkapitányság keretében különleges rendőrségi alakulatok áffilíthlaitók fel éspedig: a) tanosztályok és tanfolyamok, amelyek keretén belül gondoskodni kell a rendőrség tagjainak demokratikus neveléséről is, b) karhatalmi alakulatok, c) különleges kiképzésű nyomozócsoportok és d) a szükséghez képest más szervek." 3. §. A R. 9. §-a hatályát veszti és helyéibe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Minden törvényhatósági jogú városban főkapitányságot, minden megyei városban városi kapitányságot és minden járásban, a járás székhelyén járási kapitányságot kell felállítani. A városi főkapitányság, városi kapitányság és járási kapitányság vezetői látják el az elsőfokú rendőrhatósági teendőket. A városi főkapitányságok közvetlen felügyelő hatósága a vidéki főkapitányság vezetője, a városi és járási kapitányságok közvetlen felügyelő hatósága a vármegyei főkapitányság vezetője. Azokban a járásokban, melyeknek székhelye megyei város, a járási kapitányság teendőit a városi kapitányság látja el. (2) Minden városi főkapitányságon, továbbá minden városi és járási kapitányságon a) politikai, b) bűnügyi, c) igazgatásrendészeti. d) rendőri büntetőbírói és e) őrszemélyzeti osztályt kell létesíteni. (3) Kisebb forgalmú főkapitányságokon és kapitányságokon az előző bekezdés a)—d) pontjaiban megjelölt osztályok ügyköre egy, két vagy három osztályra összevonható. Az előző bekezdésben megjelölt osztályokon felül egyéb osztály felállítását a vidéki főkapitányság vezetője engedélyezi. (4) A városi főkapitányságok s a városi és járási kapitányságok a végrehajtó szolgalatot az oda beosiztott személyzettel látják el éspedig a város belső területén rendörőrszobák, külső területén a körzeti őrsök, nagyközségekben és körjegyzői székhelyeken a rendőrbiztosságok, egyes kisközségekben pedig ugyancsak a körzeti Őrsök útján. A rendőrbiztosság parancsnoka a rendőrbiztos, a körzeit őrs parancsnoka iái rendőrparancsnok. A járási kapitányságok keretében portyázó különítményeket is fel lehet állítani. Mindezek a szervek szolgálatukat az. illetékes főkapitányság, illetőleg kapitányság vezetője alá rendelve látják el, hatósági jogokat azonban nem gyakorolnak. (5) A belügyminiszter felhatalmazást klap arra, hogy összhangban a honvédelmi szervekkel a határrendészeti, folyamrendészeti és légiforgalmi rendészeti szolgálat ellátására az államrendőrség keretén belül különleges hatóságokat és szerveket állíthasson fel." 4. §. A R. 10. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A budapesti és vidéki főkapitányságok, továbbá a vármegyei főkapitányságok vezetői felhatalmazást nyernek arra, hogy a rendszeresített létszám keretén belül kinevezett alkalmazottak szabályszerű illetményeit, továbbá a dologi kiadásokat a belügyminiszter által rendelkezésükre bocsátott hitelösszegek keretén belül a költségvetésben meghatározott célokra a részükre nyitandó csekkszámlák terhére utalványozzák. (2) Az utalványozási joggal felruházott hatóságok mellé számvevőségek rendeltetnek; a számvevőség hatáskörét és hivatását az 1897. évi XX. te. 95. §-a határozza meg és a számvevőség személyzetéről kinevezés útján a belügyminiszter gondoskodik. (3) Az államrendőrségi számvevőség a belügyminiszter alá rendelt többi számvevőségtől elkülönítve a magyar államrendőrség keretén belül külön állománycsoportot képez; az államrendőrségi számvevőséghez kinevezett tisztviselőket külön rangsorozati névjegyzékbe kell foglalni s az államrendőrség számvevőségi tisztviselők csak az államrendőrség keretén belül helyezhetők! át." 5. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján (1945 aug. 19.) lép hatályba és végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Budapesten, 1945 augusztus 18-án. Miklós Béla s. k., miniszterelnök.