Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 497. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 6.830. M. E. számú rendelete a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjak összegének felemeléséről.

497. 6-830/1945. M. E. SE. 651 lati \ iszonyban állanak, vagy kereseti adó alá nem eső más keresőfoglalkozást folytatnak, az (1) bekezdésben említett szorzószámok közül azt a szorzószámot kell alkalmazni, amely az alapnyugdíjuk, az említett egyéb ellátásuk, a javadalmazásuk és keresetük együttes összege után a jelen § (1) bekezdésének 1—8. pontjai szerint tekintetbe jön. Az ekként megállapított szorzószám (Összeg) alapján kell minden nyugdíj fizetésre kötelezettnek külön-külön kiszámítani azt a felemelt összegű nyugdíjat, amelyet az általa folyósított alapnyugdíj figyelembevételével arányosan fizetnie kell. (3) A szolgálatképtelenség (munkaképtelenség) címén nyugdíj ázott személyek részére mindaddig, amíg szolgálatképtelenségük (munkaképtelenségük) igazoltan fennáll, úgyszintén a hatvanadik életévüket betöltött nyűg líj ások részére az (1) bekezdés szerint őket megillető felemelt nyugdíjat 20%-kal növelt összegben kell fizetni. (4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az igényjogosult hozzátartozók tekintetében akként kell megfelelően alkalmazni, hogy járandóságuk nem lehet kevesebb az idézett bekezdés 1—8. pontjai értelmében felemelt összegű nyugdíjaiknak annál a hányadánál, lamely hányada a nyugdíjnak fa vonatkozó alapszabály (nyugdíjszabályzat, szerződés, külön megállapodás, egyéb jogalap) szerint őket megilleti. 4. §. (1) A jelen rendelet alapján járó felemelt nyugdíjat — hacsak a 7- § rendelkezéseiből más nem következik — az 1945. évi június hó 1. napjától, illetőleg, ha a nyugdíjigény csiak későbbi időponttól nyílott vagy nyílik meg, ettől az időponttól kezdve kell fizetni és esedékességére a nyugdíj esedékességére vonatkozó rendelkezéseiket kell alkalmazni. (2) Az 1945. évi június, július és augusztus, hónapokra már kifizetett nyugdíj és a jelen rendelet alapján ezekre a hónapokra járó felemelt nyugdíj közötti különbözeteta 7. §-ában megszabott bejelentés megtételétől számított tizenöt nap alatt kell kifizetni5. §. (1) Egyes juttatásoknak a felemelt nyugdíjba való beszámítása tekintetében az alábbi (2)—(5) bekezdések:' rendelkezései irányadók. (2) A nyugdíjra jogosult által valóságban élvezett nyugdíj (2. § (9) bekezdése) teljes összegét a jelen rendelet szerint fizetendő felemelt nyugdíjba be kell számítani. (3) Ha a nyugdíjra természetbeni szolgáltatást is kap, a felemelt nyugdíjból le kell vonni a természetbeni szolgáltatás pénzbeli egyenértékét (2. § (8) bekezdés). Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni, kell abban az esetben is, ha a nyugdíj fizetésére kötelezett a természetbeni járandóságot olyan összeggel váltja meg, amely a mindenkori piaci, illetőleg hatósági árnak megfelel. (4) A (2)—(3) bekezdés alapján minden esetben csak arra az időszakra (negyedévre, hónapra stb.) esedékessé vált felemelt nyugdíjba van beszámításnak helye, ametyre az illető juttatás is esedékessé válik6. §. (1) Az elismert vállalati nyugdíjpénztárak fenntartói azt az összeget, aimelylyel a felemelt nyugdíj az alapszabály (nyugdíjszabályzat) szerint járó nyugdíjat meghaladja, saját illetmény számlájuk terhére kötelesek viselni. (2) Az 1928:XL. te. 145. §-ának (6) bekezdése alapján létesített közös nyugdíjpénztár által a jelen rendelet alapján folyósítandó felemelt nyugdíjak fedezésével kapcsolatos kérdéséket a népjóléti miniszter rendelettel szabályozza. (3) Amennyiben az elismert vállalati nyugdíjpénztárnak alapszabálya értelmiében joga van arra, hogy módosíthassa alapszabályának azokat a rendelkezéseit, amelyek meghatározzák azt, hogy a szolgáltatási alap szempontjából milyen javadalmazást kell figyelembevenni vagy figyelmenkívül hagyni, ezt a jogát a jelen rendelet nem érinti. 7. §. (1) A nyugdíj fizetésére kötelezett a jelen rendelet hatálybalépésétől, ha pedig a nyugdíjigény csak későbbi időpontban nyílik meg, ettől az időponttól számított tizenöt nap alatt köteles a nyugdíjra jogosultat felhívni arra — hacsak az a bejelentést időközben már meg nem tette —, hogy a (2) bekezdés redelkezéseinek megfelelő módon jelentse be azt, hogy a nyugdíj élvezete alatt a) kap-e más nyugdíjfizetésre kötelezet tői (kötelezettektől) is magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjat, vagy kötelező társadalombiztosítási — ide nem értve a baleseti biztosítást — alapján öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvajáradékot (nyugbért) vagy az említett járadékot helyettesítő ellátást, vagy a 2.500/1945- M. E. számú és a 7.000/1945. K. K. M. számú ren deletek hatálya alá eső munkaadótól nyugellátást és ha igen, mely nyugdíj- (járadék-, ellátás-, nyugellátás-) fizetésre kötelezettétől és mennyi annak (azoknak) összege külön-külön, b) szolgálati viszonyban áll-e és ha igen, mely munkaadónál (munkaadóknál) és mennyi az abból (azokból) származó évi javadalmazása,