Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 435. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 5.160. M. E. számú rendelete a vasúti fuvarozással kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. - 436. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 5 170. M, E. számú rendelete a közforgalmú vasúti részvénytársaságok közgyűlésének engedélyezéséről. - 437. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 5.410. M. E. számú rendelete az iparügyi miniszternek üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételére szóló felhatalmazásáról.
584 437. 5.410/1945. M. E. sz. aibbaru az esetben is helye van, ha az említett dolgot nem annak tulajdonosa, hanem bármely címen harmadik személy tartja birtokában. Az üzemi felszerelési tárgynak akár végleges, akár ideiglenes igénybevételét lehet elrendelni. A nyersanyag-, üzemanyagvagy félgyártmánykészletnek vagy meghatározott részének mindenkor a végleges igénybevételét kell elrendelni. Amennyiben az említett dolog olyan vállalat (üzem, üzlet stb.) tulajdonában vagy birtokában van, amely más miniszter felügyelete alá tartozik, továbbá amennyiben a tulajdonos a dolgot más miniszter által nyújtott anyagi támogatásból (kölcsönből, hozzájárulásból stb.) szerezte, vagy pedig a dolgot más miniszter bocsátotta a birtokos rendelkezésére, az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterrel (miniszterekkel) egyetértve jár el. Gyógyszergyártással foglalkozó vállalat (üzem stb.) tekintetében az iparügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértve jár el. 2. §. Véglegesen igénybevett üzemi felszerelési tárgyért térítésként a dolog közönséges forgalmi értékének megfelelő összeg jár. Ideiglenes igénybevétel esetében az üzemi felszerelési tárgyért járó térítés mértékét az a haszon határozza meg, amelyet a dolog az igénybevétel időpontjában rendszerint és általánosan nyújt. A dolog állagában a rendeltetésszerű használat során előállott értékcsökkenésért kártérítés nem jár, egyéb értékcsökkenésért, amelyet nem az igénybevételt szenvedő vagy annak személyzetté okozott, az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű kártérítés jár. Nyersanyag-, üzemanyag- és félgyártmánykészletnek vagy meghatározott részének igénybevétele esetében azt, akinek részére az igénybevételt elrendelték, rendszerint arra kell kötelezni, hogy az igénybevételt elrendelő véghatározatban vagy később hozandó külön véghatározatban megállapított időpontban az igénybevett anyaggal azonos mennyiségű és minőségű anyagot bocsásson az igénybevételt szenvedő rendelkezésére és ezenfelül fizessen az igénybevételt szenvedő részére méltányos összegű térítést. Az iparüsrvi miniszter azonban szükség ese- . téb. az előbbi mondatban meghatározott ellenszolgáltatás nvuitása helyett az első bekezdés első mondatában megállapított mértékű térítés fizetését rendelheti el. 3. §. Ha az igénybevételt szenvedő és az, akinek részére az igénybevételt elrendelték, a térítés vagy a kártérítés összegében és 1 a fizetés időpontjában megállapodni nem tudnak, annak összegét, illetőleg a fizetés időpontját az alábbiak szerint megalakuló bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az iparügyi miniszter kiküldöttje, tagjai pedig a dolog tulajdonosának és annak, akinek részére az igénybevételt elrendelték, egy-egy megbízottja. Az 1. §. utolsó bekezdésében említett esetben a bizottság tagjai sorában az érdekelt miniszter (miniszterek) egy-egy kiküldöttje is helyet foglal. Ha a bizottság ekként páros számú tagból állana, az iparügyi miniszter az elnökön felül még egy tagot küld ki. A bizottság szakértőket is meghallgathat. A bizottság véleményeltérés esetében szótöbbséggel dönt. A döntésével meg nem elégedő fél igényét a rendes bírói úton érvényesítheti. A térítés mértéke és a fizetés időpontja tekintetében felmerülő vita az igénybevétel foganatosítását nem akadályozza. 4. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki az iparügyi miniszter által a jelen rendelet alapján kiadott intézkedést megszegi vagy kijátssza. A kihágás miatt kiszabiható pénzbüntetésre az 1928:X. te rendelkezései az irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. Arra a dologra, amelyre nézve a kihágást elkövették,- elkobzásnak van helye. Az elkobzott dolognak, illetőleg értékének hovafordítására nézve az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve rendelkezik. A kihágás elkövetése esetében rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van. f A kihágás miatt az eljárás a közigazgahatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. te 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. v 5. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján (1945. júl. 28.) lép hatályba; végrehajtásáról az iparügyi miniszter gondoskodik. Budaoesten, 1945. évi július hó 18-án. Miklós Béla s. k. r miniszterelnök.
