Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 423. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.770. M. E. számú rendelete a fegyverszüneti egyezmény 14. pontjának végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről. - 424 .Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.800. M. E. számú rendelete a magánalkalmazotti jogviszony egyes kérdéseinek rendezéséről.
424. 4.800/1945. M. E. sz. 571 jogutóda is, aki a munkaadó üzletét (vállalatát) szerződés útján átvette, vagy azt mint a munkaadó örököse (hagyományosa) szerezte meg. 8. §. (1) A jelen rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban felmerült jogvitákat a következő bekezdésben meghatározott esetekben bírói út kizárásával egyeztető bizottság dönti el. (2) Egyeztető bizottság dönt abban a kérdésben, hogy aj az alkalmazott a jelen rendelet rendelkezései alapján (1. §, 3. §. (1) bek., 4. §• (1) bek.) mennyiben igényelheti visszavételét; b) az alkalmazott melyik munkaadótól igényelheti visszavételét, ha időbeli egymásutánban több olyan munkaadónál állott alkalmazásban, akiknél alkalmazása a jelen rendelet értelmében visszavételre jogosító körülmények között szűnt meg; c) az alkalmazott, illetőleg hozzátartozója (hátramaradottja) a jelen rendelet rendelkezései alapján (2. §, 3. §. (2) bek., 4. §.) igényelhet-e és milyen összegű felmondási járandóságot vagy egyéb elmaradt illetményt; d) a munkaadó a 2. § (1) bekezdése alapján a visszavett alkalmazott illetményeiből végkielégítés kifizetése címén mennyiben eszközölhet levonást. (3) A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett igényeli tárgyában az egyeztető bizottság csak abban az esetben dönt, ha az alkalmazott visszavételét rendeli el, vagy ha az igényt az alkalmazott hozzátartozója érvényesíti. Ha az alkalmazott visszavételét nem kívánja, vagy ha az egyeztető bizottság az alkalmazott által kért visszavételt nem Tendeli el, az említett igényeket a törvény rendes útján kell érvényesíteni. (4) Az egyeztető bizottságokat szakmánTdnt a szakma szerint illetékes miniszter szervezi meg. Bármelyik szakmára több egyeztető bizottság is szervezhető. (5) Mindegyik egyeztető bizottság öt tagból és öt póttagból alakul, a tagok és póttagok közül kettőt-kettőt a munkaadók, kettőt-kettőt pedig az alkalmazottak szervezetei köréből kell kijelölni, az elnököt és helyettesét, akik csak bírói és ügyvédi képesítésű személyek lehetnek, az illetékes miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve nevezi ki. A határozathozatalnál a munkaadói és az alkalmazotti szervezet tagjainak mindi? egyenlő számú szavazata van. Ezzel az előfeltétellel az egyeztető bizottság határozatképes akkor is. ha a határozathozatalán az elnökön kívül a munkaadói és az alkalmazotti szervezet részéről csupán egyegy t a g (póttag) vesz részt. (6) Mindegyik egyeztető bizottság elsőízben a jelen rendelet hatálybalépésétől számított haiminc nap eltelte után ül össze éa azokat a visszavételre irányuló igényeket, amelyeket az említett határidő alatt ugyanazon munkaadóval szemben érvényesítettek, egymásra tekintettel és együttesen veszi elbírálás alá. (7) Az egyeztető bizottság a feleket meghallgatja, felveszi a szükséges bizonyítást s ennek során a tanukat és a feleket meg is esketi. (8) Az egyeztető bizottság a méltányos jog szellemében köteles eljárni. (9) Az egyeztető bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az egyeztető bizottság határozatai közigazgatási úton hajthatók végre. (10) Az egyeztető bizottság előtti eljárás illetékmentes. (11) Egyebekben az egyeztető bizottságok előtti eljárás esetleg szükséges részletes szabályait a költségekre is kiterjedően aa érdekelt miniszterekkel egyetértve a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg. 9. §. (1) A német megszállás megszűnését megelőzően kényszerintézkedéssel kinevezett vállalatvezető által felvett alkalmazottak alkalmazási viszonyát a munkaadó, tekintet nélkül a fennálló szerződésben, illetőleg az egyébként irányadó jogszabályban megállapított hosszabb felmondási időre, a jelen rendelőt hatálybalépésétől számított harminc nap alatt hat hétre, tisztviselői vagy ezzel egyenlőnek minősülő munkakörben alkalmiazás esetében pedig három hónapra felmondhatja. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkaadó a szerződés vagy jogszabály alapján az ilyen alkalmazottnak rövidebb időre mondjon fel vagy a szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal szüntesse meg. (2) Az előbbi bekezdésben említett vállalatvezető által előléptetett alkalmazottat a munkaadó a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt előbbi állásába visszahelyezheti. 10. §. Ha a munkaadó a háborús viszonyok folytán fel nem lelhető vagy tevékenységében tartósan akadályozva van, a tanonc tanidejét, úgyszintén a segédi szigfc^ bavágó gyakorlatot az elsőfokú iparhatóság igazolja. 11. §. Az ismeretlen helyen tartózkodó oly magánalkalmazottal, akivel szemben a munkaadó a felmondás közlését az egyébként fennálló jogszabályokban megszabott módon eredménytelenül kísérelte meg, a felmondás a Magyar Közlönyben közzétett egyszeri hirdetmény útján is közölhető.
