Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 412. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.640. HL E. számú rendelete a vadászat szabályozásáról.

412. 4.640/1945. M. E. sz. 555 9. §. (1) A vadászok érdekeinek képviseletére Budapest székhellyel országos egyesületet (kell alakítani. Az egyesületnek kötelezően tagja minden vadásztársaság. (2) Az egyesület alapszabályait a vadásztársaságok kiküldötteiből álló alakuló közgyűlés alkotja -meg. Az alakuló közgyűlés elnöke a földmívelésügyi minisztérium jvadászati ügyosztályának vezetője, vagy ennek helyettese. Az alapszabályokat jóváhagyás végett a f öldpávelésügyi miniszter elé kell terjeszteni. 20. §. (1) A vadásztársaságok ellenőrzésére, a vadtenyésztés és a vadászat előmozdítására a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve vármegyei, szükség esetén járási vadászati felügyelői állásokat szervez. (2) A vadászati felügyelői állások megszervezéséig a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával ideiglenes jelleggel tiszteletdíj mellett alkalmaz vármegyei és járási vadászati felügyelőket. (3) Á vármegyei vadászati felügyelő: a) figyelemmel kíséri mindazokat a jelenségeket, amelyek a vadtenyésztésit, a vadállomány védelmét és a vadászati jog igyakorlását érintik; b) megfigyelési eredményéről havonként és a szükséghez képest esetenként is jelentést tesz a földmívelésügyi miniszternek; c) a kivételes vadlelövési kérelmekről esetleg a vadlelövési keret megállapításáról véleményt nyilvánít és a földmívelésügyi miniszternek javaslatot tesz; d) vadászati kihágási ügyekben szakértőként közreműködik; e) vadászati kérdésekben a hatóságnak szaktanáccsal, véleménnyel és javaslattal szolgál. (4) A járási vadászattá felügyelő működési köre egy, vagy több járás, illetőleg törvényhatósági jogú város területére terjed ki, munka- és feladatköre ugyanaz, mint a vármegyei vadászati felügyelőé, sízolgálatilag azonban közvetlenül a vármegyei vadászati felügyelőnek van alárendelve. (5) A vadászati felügyelők szolgálatuk megkezdésekor a vármegye alispánja előtt fogadalmat tesznek. 11. \§. (1) A vadászijársáság köteles vadászterületének megfelelő őrzéséről gondoskodni és evégett 3000 kat. holdig egy, minden további megkezdett 3000 karb. hold után pedig még egy-egy szakvizsgázott, vagy legalább három évi gyakorlattal rendelkező és a hatóság által felesketett vadőrt alkalmazni. (2) A vadásztársaság egymással összefüggő vadászterületei az alkalmazandó vadőrök számának megállapításánál egy vadászterületnek tekintendők akkor is, ha azok több község határában terülnek el. (3) Vadőr csak az lehet, akinek erre a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság a vadászati felügyelő javaslatának figyelembevételével engedélyt ad. A közigazgatási hatóság az engedélyt csak abban az estben adhatja meg, ha a vadőrként alkalmazandó személy teljesen megbízható és vadőri- foglalkozását élethivatásszerűen gyakorolja. (4) Vadásztársasági tag vadőrként nem alkalmazható. (5) Azoknál az állami erdőgazdaságoknál, amelyekre vonatkozóan a vadászati jog haszonbérletbe adatott, vadőrként elsősorban az ott szolgálatot teljesítő erdészeti személyzetet kell alkalmazni, feltéve, hogy az-alkalmazandó személy a kellő hozzáértéssel rendelkezik és alkalmaztatásához felettes hatósága, valamint az illetékes vadászati felügyelő is hozzájárul. 12. -§. (1) A vadászati tilalmi időket az ország egész területére, vagy csak egyes országrészekre a földmívelésügyi miniszter évenként és a szükséghez képest esetenként is szabályozza. (2) Tilos a vadászat: aj fényszóró alkalmazásával; b) nagyvadra (szárvaá, dámvad, őz, vaddisznó) söréttel, postával, vágott ólommal, vagy 6.5 mm-nél kisebb öbnagyságú golyósfegyverrel; c) repülőgépről, gépkocsiról, általában motoros járműről; d) 6 mm-nél nagyobb öbnagyságú önműködő (automata) golyósfegyverrel; e) vizivad kivételével hasznosvadra lesgödörből, továbbá f) kopóval, vagy más hajtóebbel. (3) Leshelyet (magaslest) a "szomszédos vadászterület határától 300 méteren -belül felállítani, úgyszintén — vaddisznó és szarvastehén kivételével —nagyvadra haj tóvadászatot tartani tilos. (4) 3000 kat. holdas, vagy annál nagyobb kiterjedésű vadászterületen szabad a vaddisznó vadászatához hajtókutyát használni. 13. §. (1) Az apróvadas Vadászterületnek ugyanazon a részén ugyanarra a fajta hasznosvadra — fogoly kivételével — vadászati idényenként csak egy hajtóvadászatot ,(körvadászatot, vonalhajtást) szabad tartani. (2) Minden apróvadas vadászterület egy. harmad részét vadászati idényenként váltakozva kíméleti területnek kell kijelölni. A kíméleti területen hasznosvadra vadászni, azon vadat befogni, azt akár fegyver nélkül is meghajtani, vagy arról a vadlat elterelni tilos.