Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 7. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 15. M. E. számú rendelet e a közalkalmazottak igazolásáról.

7. 15/1945. M. E. sz. 7 9. §. Az igazolási eljárásból ki van zárva az az igazolóbizottsági tag, aki az igazolás alá vontnak házastársa, volt házastársa vagy jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának felvagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére, végül, aki az igazolás alá vonttal örökbefogadói, nevelőszülői viszonyban van, illetve gyámja, gondnoka, vagy az volt. Amennyiben az előző bekezdés alapján vagy más igazolt okból valamely tag az igazolóbizottságban el nem járhat, vagy valamely tag ellen a bizottság által igazolt politikai aggály merül fel, úgy "helyette a ^ bizottság elnöke annak a pártnak ajánlottai közül sorsol ki a szóbanforgó ügyben eljáró | póttagot, amely pártnak tagja az akadályo- 1 zott bizottsági tag. A póttag esküt (fogadaimiat) a bizottság elnöke előtt tesz. 10. §. Az igazolóbizottságok működésüket haladéktalanul megkezdeni tartoznak. 11. §. Az igazolóbizottság elnöke legalább 8 nappal az igazolási tárgyalás határ napja előtt az igazolás alá vont közalkalmazottak szolgálati helyén szokásos módon, (hirlap, kifüggesztés, kidobolás stb.) közhírré teszi azoknak a közalkalmazottaknak a névsorát, akiknek igazolása tárgyában a bizottság határozni fog. Egyúttal felhívja a lakosságot, hogy mindazok, akik az igazolás alá vont valamelyik közalkalmazottnak olyan magatartásáról vagy cselekménj^éről bírnak tudomással, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, — ezt és a vonatkozó bizonyítékaikat, tanúikat a bizottság elnökének szóban vagy írásban jelentsék be. A félhívásnak magában kell foglalnia a bizottság elnökének nevét és lakcímé

+(hivatali címét), ahová a bejelentés küldendő. Figyelmeztetni kell a bejelentő ket arra, hogy az írásbeli bejelentés csak az esetben képezheti az igazolási eljárás alapját, ha ia bejelentő nevét és lakcímét a bejelentésen feltünteti. A felhívásban közzéteendő az is, hogy a tárgyaláson panaszának előadása végett bárki (megjelenhetik. Szóbeli bejelentésről az elnök jegyzőkönyvet vesz fel, amely a bejelentő nevét és lakcímét, a bej elerntett tényt s az arra vonatkozó bizonyítékokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bejelentővel alá kéli iratni. 12. §. Az igazolóbizottság elsősorban azon közalkalmazottak igazolása tárgyában határoz, akik 1945 január 1-én a /őrös hadsereg által felszabadított országrészben szolm gálatot teljesítettek. Azokban az országrészekben, amelyek e napon a vörös hadsereg által még felszabadítva nem voltak, az igazolóbizottságok elsősorban a helyükön maradt közalkalmazottak igazolási eljárását folytatják le. Az előző bekezdésben felsorolt közalkalmazottak ügyeinek tárgyalása zárt ülésben történik. Amennyiben ilyen köz^ alkalmazott ellen bejelentés nem érkezik sa bizottság tagjainak egyike sem bír tudomással az igazolás alá vontnak népellenes magatartásáról vagy cselekményéről, úgy az; igazolób|zottság az igazolás alá vont köz;

~;

, alkalmazottat határozattal igazodnak Á mondja ki. 13. §. Tárgyaláson bírálja el az igazolóbizottság azoknak a közalkalmazottaknak az ügyeit, akik a vörös hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávoztak, továbbá a visszamaradt közalkalmazottak ügyiét is, ha ezt a zárt ülésen a bizottság egy tagja kiváltja. 14. §. A tárgyalásra utalt igazolási ügyeket az elnök a bizottság tagjai között arányosan szétosztja. A bizottság tagjai az igazolás alá vont személye felől felvilágosításokat kötelesek beszerezni, az ügy előadójául kijelölt bizottsági tag pedig köteles az igazolás alá vont közalkalmazott magatartására vonatkozó bizonyítékokról gondoskodni, az igazolás alá vontat és az esetleges tanukat a tárgyalásra megidézni. Az igazolás alá vont meg nem jelenése a tárgyalás megtartásának nem akadálya. Igazolt akadályoztatása esetén a bizottság a tárgyalást egy ízben elhalaszthatja. 15. §. A tárgyalás nem nyilvános. A tárgyalást az elnök vezeti. Az igazolás alá vonthoz és a tanukhoz bármelyik bizottsági tag intézhet kérdéseket. Az igazolás alá vont a tanukhoz kérdéseket intézhet. A tanukat a kihallgatás előtt figyelmeztetni kell arra, hogy vallomásukat esetleg esküvel vagy fogadalommal kell megerősíteni és a hamis eskü következiményeiről fel kell őket világosítani, A tanú megesketése tárgyában a bizottság csak az összes tanuk kihallgatása után határoz. A tanuk megesketése csak az esetben rendelhető el, ha a lefolytatott tárgyalás alapján az igazolóbizottság úgy látja, hogy e rendelet 19. § 2. bekezdésének a), b), c) pontjaiban meghatározott valamelyik büntetés alkalmazásának van helye. Az eskü szövege a,következő: „Én esküszöm a nündenhiató és mindentudó Igtenre, hogy a hozzam in-