Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 270. Az iparügyi miniszter 1945. évi 55.000. Ip. M. számú rendelete az üzemi bizottságokról.
050 270. 55.000/1945. Ip. M.,-sz. nak) a működésükkel kapcsolatban esetleg felmerült készikladásiait megtéríteni. 6. §. (1) A bizottság (központi üzemi bizottság) tevékenysége kiterjed az üzemben: a) a munkaviszonnyal kapcsolatos öszszes kérdésekre (munkabérre, munka- és szabadságidőre, a munkavállalóknak a munkaviszonyból folyó jogai érvényesítésére), b) a munkavállalók közös gazdasági és jóléti érdekeire (családvédelemre, egészségügyi berendezésre, üzembiztonsági kérdések re, balesetek elleni védekezésre), c) a kulturális és jóléti intézményekre, d) a munkavállalókkal való bánásmódra, azok fegyelmi ügyeire (a munkásviszonyok békés elintézésére), e) a jobb, gazdaságosabb és eredményesebb termelés előmozdítása érdekében a munkafeltételekre, az üzemi munkarend, munkaerkölcs és munkafegyelem összes kérdéseire, új munkamódszerek bevezetésére és az üzem termelési menetének és térvének az ellenőrzésére. (2) A bizottságnak (központi üzemi bizottságnak) joga van az (1) bekezdés szerinti érdekből az üzleti könyvekbe betekinteni, a szükséghez képest azokat az üzem költségére könyvszakértő által megvizsgáltatni. Az üzem vezetője (munkáltató) köteles minden iratot, mely az üzem számára a szokásos üzletmeneten túlmenő kötelezettséget tartalmaz, az üzemi bizottság által láttamoztatni és az üzem üzletmenetéről, a termelés és a \ piac várható alakulásáról negyedévenkint a bizottságnak pontos jelentést tenni. (3) Albizottság, ha az általa tárgyalt valamely kérdés tisztázása érdekében szükséges, az üzem kötelékében tartozó bármely • személyt meghallgathat.. Az üzem vezetője köteles a tárgyalt kérdés tisztázásához szükséges adatokat — a gyártási titkokat feltáró adatok kivételével — a bizottsággal közölni, valamint a-tárgyalt kérdéssel ügykör szerint megbízott munkavállalót a bizottság tájékoztatására az ülésre kiküldeni. (4) Részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és korlátolt felelősségű társaságoknál a.bizottság két, erre a célra kijelölt tágja az igazgatóság ülésein, illetve 'a társaság taggyűlésein résztyesz. Ezeket teljes tanácskozási jog illeti meg; de a céget harmadik személlyel szemben nem képviselik. Amenynyiben az üzem részére a jelen rendelet alapján központi bizottság alakult, a tagokat ez küldi be. 7. §. (1) Uj munkarend, vagv szolgálati szabályzat készítése, vagy a meglévőnek módosítása — feltéve, hogy a munkarend vagy a*szolgálata szabályzat nem kollektív . szerződés útján jött létre — az illetékes szakmai szakszervezet és a munkáltató szervezet által létesített paritásos bizottság hatáskörébe tartozik. Ennek a bizottságnak az elnöke, illetve helyettese a bizottság tagjai által érdektelen harmadik személyek köréből választandó, megegyezés hiányában felterjesztésre az iparügyi miniszter jelöli ki. (2) Egészs*égügyi és balesetvédelmi kérdésekben, ha a bizottság és a munkáltatók között megegyezés nem jön létre — feltéve, hogy kollektív szerződés sem határoz másként —, a bizottság^az iparfelügyelőhöz tartozik fordulni. (3) Az üzem összes jóléti intézményeinek létesítése, irányítása és ellenőrzése a bizottság, illetőleg a bizottság kebeléből kiküldendő jóléti bizottság közreműködéséver történik. Az üzem vezetője (munkáltató) köteles betekintés végett rendelkezésre bocsátani mindazokat a feljegyzéseket, amelyek az ilyen intézmények kezelésére vonatkoznak. Ha az ellenőrzés módjára nézve a bizottság az üzem vezetőjével nem tud megegyezni, úgy a bizottság köteles Budapesten az ipari munkafelügyelőhöz, vidéken az iparfelügyelőhöz fordulni. x (4) Bánya- és kohóüzemeknél a (2) és (3) bekezdés esetében az iparfelügyelő és az ipari munkafelügyelő helyett a bányakapi- • tányság dönt. • x 8. §. (1) Ha a bizottság tagjainak száma 5-nél több, a munkaviszonyra vonatkozó egyéni panasz tárgyalására a bizottságnak fegyelmi bizottságot kell kiküldenie. (2) Ha az alkalmazott a bizottság (fegyelmi bizottság) döntésével nincs megelégedve, panaszával az üzemi bizottság teljes üléséhez fordulhat, (3) Az egyéni panaszok békés elintézésének céljából a bizottság (fegyelmi bizottság) Szükséghez képest, de legalább havonként egyszer a munkaidőn kívül ülést tart. 9. §• (1) A rnunkaerkölcsöt,, valamint az üzem fegyelmét sértő cselekmények esetén az üzem vezetőjének (munkáltatónak) jogában áll a bizottsághoz (fegyelmi bizottsághoz) forclulni. (2) A bizottság (fegyelmi bizottság) a ^ , fegyelmi ügyek intézésére a munkaidőn ki- . vül ülést tartj amelyre a munkáltatók, illetőleg megbízottját tanácskozási joggal meghívja. A bizottság (fegyelmi bizottság) a terhelt meghallgatása után a következő,, fegyelmi büntetéseket szabhatja ki: a) a bizottság-(fegyelmi bizottság) előtt való szóbeli feddés, - b) írásbeli megrovás és annak az üzem hirdetőtáblájára kifüggesztése, c) áthelyezés más munkahelyre,