Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 255. Az iparügyi miniszter 1945. évi 50.100. Ip.. M, számú rendelete az üzemi bizottságokról.

255. 50.100/1945. Az üzemi bizottságnak, illetőleg a fegyelmi bizottságnak joga van, ha konkrét eset szükségessé teszi, az üzem béradataiba betekinteni, ezen jogát hetenként legfeljebb kétszer, munkaidőn kívül gyakorolhatja. Ha az üzemi bizottság, illetőleg annak fegyelmi bizottsága az egyéni panaszt elintézni nem tudja, az ügyet az alkalmazott a munkaügyi bíróság elé viheti. Az egyéni panaszok békés elintézésének megkísérlése céljából az üzemi bizottság, illetőleg fegyelmi bizottsága a szükséghez képest, de legalább havonként egyszer munkaidőn kívül ülést tart. Az egyéni bérkérdésben léjtrejött megegyezéseknek visszaható erejük van. 14. §. A munkaerkölcsöt, valamint az üzemi fegyelmet sértő cselekmény esetén, ha az alkalmazott nincs megelégedve a munkaadó, illetőleg helyettese intézkedésével, akkor jogában van az üzemi bizottsághoz, illetőleg annak fegyelmi bizottságához fordulni. A fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyek elintézésére a munkaidőn kívül ülést hív egybe, amelyre a munkaadót, illetőleg a megbízottját meghívja. A fegyelmi bizottság a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki: 1. az üzemi bizottság előtt való szóbeli feddést, 2. írásbeli megrovást és annak az üzem hirdetőtáblájára való kifüggesztését, 3. áthelyezést más munkahelyre. 4. elbocsátást. A fegyelmi határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az üzemi bizottság hatásköre nem érinti a munkaadónak az 1884. évi XVII. te. (régi ipartörvény) 94. §-ában biztosított jogát. 15. §. Űj munkarend, vagy szolgálati szabályzat készítése, vagy a meglévőnek módosítása esetén, amennyiben a munkarend, vagy--szolgálati szabályzat nem kollektív szerződési útján jön létre, az üzemi bizottság meghallgatandó. 16. §. Egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben, ha nem jön létre megegyezés az üzemi bizottság, illetőleg annak a 13. §~a értelmében kiküldött fegyelmi bizottsága és a munkaadó között, akkor az üzemi bizottság, amennyiben kollektív szerződés másként nem határoz, az iparfelügyelőséghez fordul. 17. §. Az üzeim jóléti intézményeinek ellenőrzése az üzemi bizottság, illetőleg a" kebeléből kiküldendő bizottság hatáskörébe tartozik. A vállalat vezetősége tartozik betekintés végett rendelkezésre bocsátani mindazon feljegyzéseket, amelyek az intézmények kezelésére vonatkoznak. Ha az elL M. sz. 385 lenőrzés módjára nézve a bizottság a munkaadóval, vagy megbizottjával nem tud megegyezni, akkor az üzemi bizottság az iparfelügyelőséghez fordulhat. 28. §. Az üzemi bizottság, illetőleg a 13. § értelmében kiküldött bizottsága közreműködik az alkalmazottak által elrontott anyagok és eszközökért fizetendő térítés megállapításában és akkord árkülönbözetek elintézésében. Ha idevonatkozólag a bizottság, illetőleg annak kiküldött albizottsága a munkaadóval vagy megbízottjával megegyezni nem tud, akkor — amennyiben kollektív szerződés másként nem intézkedik —, olyan üzemekben, amelyek legalább 100 munkást foglalkoztatnak, paritásos választott bíróságok döntenek. A bíróság legalább három, legfeljebb öt tagú: 1—í, illetőleg 2—2 tagot küld ki az üzemi bizottság, ugyanannyit a munkaadó. Ha a felek az el. nök személyében megegyezni nem tudnak, az illetékes iparfelügyelőség jelöli ki a pártatlan elnököt. 19. §. A munkaidő, a szabadságidő s a szakmányváltás kérdésének elintézésében a törvények és rendeletek korlátai között az üzemi bizottság közreműködik. 20. §. Az üzemekben legalább kéthetenként egyszer üzemvezetői értekezlet tartandó, amelyre az üzemi bizottság leg. alább 1, legfeljebb 5 tagot küldhet ki. 21. §. Ha az üzem termelését érintő kérdésben a munkaadó nem tenné magáévá .az üzemi bizottság javaslatát, akkor az üzemi bizottság az illetékes szakszervezet hozzájárulásával az ügyet az Országos Ipar-, tanács elé terjesztheti. Az Ipartanács véleményezése után az Iparügyi miniszter utasíthatja a munkaalSt, hogy az üzemi bizottság javaslatát tegye újból megfontolás tárgyává és záros határ, időn belül nyilatkozzék. A munkaadó nyilatkozatának beérkezése után, illetőleg, amennyiben a nyilatkozat záros határidő után be nem érkezik, az iparügyi miniszter dönt. 22. §. Az üzemi bizottsági tisztség elvállalása és gyakorlása az üzemből való elbocsátás okául nem szolgálhat. A munkaadó a bizottság tagjait a megbízatásának megszüntetésétől számított 2 éven belül akár felmondással, akár anélkül csak olyan esetben bocsáthatja el, amelyben a szolgálati szerződés felmondási idő megtartása nélkül is megszüntetheti. Ily ügyekből felmerülő panaszok esetén a munkaügyi bíróság dönt. Üzemredukció, munkahiány vagy egyéb hasonló ok esetén csak az iparfelügyelőség hozzájárulásával bocsátható el az üzemi bizottság tagja (póttagja).