Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 255. Az iparügyi miniszter 1945. évi 50.100. Ip.. M, számú rendelete az üzemi bizottságokról.

€32 255. 50.100/1945. Ip. M. sz. tagnak van, aki magyar állampolgár és aki az ipartestület működésének területén legalább 3 év óta bír képesítéshez kötött ipart. Tanácskozási és szavazási jogát nem .gyakorolhatja és az ipartestületben semmiféle tisztet be nem tölthet és semmiféle megbízatást nem kaphat az olyan tag, illetőleg a tagnak olyan helyettese: 1. aki gyámság, gondnokság vagy csőd alatt áll; 2. aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, aki fegyházbüntetésre, börtönbüntetésre, 3 hónapot meghaladó fogházbüntetésre, hivatalvesztésre szóló ítélet alatt áll. 15z a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik kommunista cselekmények miatt voltak elítélve. Az ipartestületi tagsági jogokat az iparosok személyesen, jogi személyek, a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is ide1. §. A munkának, mint a termelés egyik legfontosabb tényezőjének megbecsülése, továbbá az üzemen kívül levő vállalatoknak megindítása és üzemük biztosítása, valamint a gazdasági életnek a háború után való megszervezése szükségessé teszi, hogy minden olyan ipari, bánya- és kohóvállalatnál, valamint a közhasználatú villamosműnél (továbbiakban vállalat), amennyiben rendszerint legalább 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, üzemi bizottságok alakuljanak. Azokban az üzemekben, amelyeknek létszáma 50 alkalmazotton alul van, az illetékes szakszervezetek, illetőleg az üzemi alkalmazottai bizalmi egyéneket választhatnak. akiknek működését a munkaadó, vagy a vállalat vezetője elismerni tartozik. Ha a vállalatnak több telepe van, minden olyan telepen, ahol rendszerint legalább 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, külön-külön kell üzemi bizottságot alakítani. .Ezen rendelet szempontjából alkalmazottaknak kell tekinteni mindazokat, akiket a vállalatnál szolgálati viszony alapján foglalkoztatnak (pl. tisztviselők, munkások, tagte noncok stb.). Az alkalmazottak csoportján belül pedig tisztviselőknek kell tekinteni az üzletvezetőt, a rendszerint legalább 10 alkalmazott munkáját irányító művezetőt, malomvezetőt (főmolnárt), építési művezetőt (főpallért), vagy rendszerint legalább 5 alkalmazott munkáját irányító gépészt (vezető gépészt), főgép'é'szt. értve, meghatalmazott képviselőjük útján, közkereseti társaságok és betéti társaságok az üzlet vezetésére jogosított tagjuk útján gyakorolják. Az iparnak kiskorú javára gyakorlása esetén az ipartestületi tagsági jogokat az gyakorolja, aki az ipart a kiskorú javára űzi. Az ipartestületi elöljáróságokról szóló 18. §. első bekezdésének második mondata helyébe pedig az alábbi rendelkezés lép: ,,Az elnök, alelnökök és az előljárósági tagok megbízatása egy évre szól, amely időnek elteltével újra megválaszthatok." Az ipartestületek alapszabályának fenti rendelkezésekkel ellentétes része érvényét veszti. Debrecenben, 1945. évi január 17-én. Takács Ferenc s. k. iparügyi miniszter. Nem lehet alkalmazottaknak tekinteni az igazgatókat és azokat a vezető tisztviselőket, akiknek a vállalat, vagy a személyi osztály vezetésében döntő befolyásuk yan. 2. §. Az üzemi bizottságok hatásköre kiterjed a kérdéses üzemnek a munkaviszonyt illető összes ügyeire, úgymint a munkabérre, munka- és szabadságidőre, az alkalmazottaknak a munkaviszonyból folyó jogainak érvényesítésére, közös gazdasági és jóléti érdekeire, különösen pedig a családvédelemre, üzembiztonsági, egészségügyi berendezésekre, kulturális és jóléti intézményekre, a balesetek elleni védekezésre. Kiterjed a bizottság hatásköre az alkalmazottakkal való bánásmódra, az alkalmazottaik fegyelmi ügyeire, a munkaviszályok békés elintézésére, valamint a munkafeltételekre, a gyári munkarend és munkafegyelem összes kérdéseire. Kiterjed ezenkívül a bizottság hatásköre az üzemnek a fasisztáktól megtisztítására, valamint olyan egyének eltávolítására, akik részt vettek az üzem megrongálásában. Az üzemi bizottság általában közreműködik javaslataival, a jobb és gazdaságosabb termelés előmozdítása érdekében, új munkamódszerek bevezetésénél és mindenben elősegíti a termelés eredményességét. Éppen ezért a munkaadók tartoznak az üzemi bizottságnak negyedévenként pontos jelentést tenni a vállalat helyzetéről, üzletmenetéről és a munkapiac várható alakulásáról. Mindazokban az üzemekben, amelyek255. Az iparügyi miniszter 1945. évi 50.100. Ip.. M, számú randelete az üzemi bizottságokról.