Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 231. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.045. H. M. Eln. számú rendelete Szálási-féle vk., ill. HMTK. testületbe való átvételek hatálytalanításáról. - 232. A honvédelmi miniszter 1945. évi 25.424. H. M. Eln. Hadip. számú rendelete a légoltalmi készültségnek az egész országban való megszüntetéséről. - 233. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.300 H. M számú rendelete a honvédség tagjainak, valamint a honvédelmi igazgatás körében szolgálatot teljesítő polgári alkalmazottaknak igazolása tárgyában kiadott 2.480/1945. M. E. sz. rendeletvégrehajtásáról.

233. 24.300/1945. H- M. sz. 311 3. nyugállományba helyezését, illetőleg a hivatásos állományból a nemtényleges állományba való helyezését nyugdíjazását . (szabályszerű elbánás alá vonását) rendeli el; 4. rendfokozatának közigazgatási úton való megfosztását rendeli el, illetőleg a pol­gári alkalmazottat állásától megfosztja. II. A tényleges szolgálatban álló szol­gálatonkívüli és tartalékos tisztnél a 3. pont nem alkalmazható. j III. A nyugállományú tiszteket és kato­nai tisztviselőket 1. „igazol t"-nak jelenti ki; 2. a) megfeddi, h) az előléptetésből (címiadoménycr zásból) meghatározott időre, legfeljebb öt évre, kizárja, c) tényleges szolgálatra behívás esetén vezető állásra alkalmatlannak mondja ki; 3. a visszaténylegesítésből kizárja; 4. rendfokozatától közigazgatási úton való megfosztását rendeli el. A megfeddést az elnök azonnal fogana­tosítja. Az áthelyezésre ítéltet eredeti szolgálati helyére 3 éven belül visszahelyezni nem lehet. Az I. és II. 2. b), és 2. c) és 2. &), vala­mint a III. 2. b) és 2. ej pontban foglalt büntetéseket külön-külön és együttesen is lehet alkalmazni. . A rendfokozatától megfosztott elveszti rendfokozatát és katonai állását, további nyugdíjigényét, úgyszintén nyűg-, vagy kegy­díját. A rendfokozat elvesztése a szolgálati kötelezettséget nem érinti. Az állásától meg­fosztott polgári alkalmazott elveszti közszol­gálati állását, állásából eredő jogait és igé­nyeit (illetményeit, nyugdíjigényét, nyűg- és kegydíját). Mindarra nézve, akit rendfokozatának közigazgatási úton való elvesztésre szóló ha­tározattal sújtottak, mind az állásától meg­fosztott egyénre nézve különös méltánylást érdemlő esetben kimondhatja az igazolóbi­zottság, hogy az igazolás alá vont személy családtagjait megillető nyugdíjigény to­vábbra is fennmarad. Ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az illetőt úgy kell tekinteni, mintha a határozat jogerőre emelkedése napján meghalt volna. Az említett határozatokon felül az iga­zolóbizottság még a Magyar Közlöny 2. számában közzétett 77/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945- évf. 15. o.) 4. §-a szerint feltételes jellegű határozatot is hozhat az esetben, ha a bizottság az eljárás alá vonít, vagy a tanuk által bejelentett bizonyítéko­kat beszerezni nem tudja, vagy a rendelke­zésre álló adatok alapján végleges határo­zatot hozni nem tud, de az illető személye, illetve magatartása ellen komoly aggályt fennforogni nem lát. Maga a határozat ne állapítsa meg az igazolás feltételhez kötött­ségét, hanem, csupán az eljárás során felvett jegyzőkönyv tartalmazzon errenézve meg­állapodást, utalással a 77/1945. M. E. számú rendelet 4. §-ában előírt 1 ily értelmű nyilat­kozatra. E határozat esetén az ügyiratokhoz az alábbi nyilatkozatot kell csatolni, melyet az eljárás alá vont ír alá: ,,Kötelezően tudomásul veszem, hogy igazolásom feltételesen történt és amennyi­ben 3 éven belül ellenem népellenes, vagy háborús bűnös magatartásra utaló adat me­rülne fel és annak valóságát az utóbb meg­tartandó igazoló vagy népbírósági eljárás megállapítja, a most megejtett feltételes igazolás jogi hatálya megszűnik és az újabb eljárás döntése lesz reám nézve kötelező. A feltételes igazolás alapján folytatott szolgá­latomból az állammal, vagy akalmazó ható­ságommal szemben semmi jogot nem) szár­maztathatok." Az ily módon rendfokozatától, illetőleg állásától megfosztott egyént közhivatalra egyáltalában, a magánalkalmazás körében pedig vezető állásra többé alkalmazni nem lehet, továbbá közmegbizatást nem kaphat. , Az igazolóbizottság indokolt esetben megkeresheti az illetékes rendőrhatóságot az igazolás alá vontnak rendőrhatósági őri­zet alá helyezése (internálása) iránt. Ha a bizottság nyomatékos gyanút lát fennforogni abban a tekintetben, hogy az igazolás alá vont bűncselekményt követett el, az igazoló eljárás befejezése után az ösz­szes iratokat az igazoló bizottság által ho­zott s a büntetés kiszabását is tartalmazó határozat egy kiadványával együtt haladék­talanul átteszi az illetékes népügyészséghez. Az áttételről minden esetben értesíti az igazoló eljárás alá vont személy hivatali elöljáróját. 21. §• Az igazolóbizottság határozatait szótöbbséggel hozza. 22. §. A tárgyalásról (13. §) jeffvzö­könyvet kell készíteni, ha a jelen rendelet 24. §-a szerint fellebbezésnek van helye, vagy ha azt az elnök szükségesnek tartja. Jegyzőkönyvvezetőt az elnök jelöl ki. Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, esküt, illetőleg fogadalmat tesz arra, hogy a tárgyaláson történteket híven jegyzi fel. A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásairól feljegyzéseket készít s köte­les a jegyzőkönyvet feljegyzései alapján két nap alatt elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző írja alá. 23. §. A bizottság határozatát írásban közli az igazoló eljárás alá vont személlyel és annak elöljárójával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom