Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 231. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.045. H. M. Eln. számú rendelete Szálási-féle vk., ill. HMTK. testületbe való átvételek hatálytalanításáról. - 232. A honvédelmi miniszter 1945. évi 25.424. H. M. Eln. Hadip. számú rendelete a légoltalmi készültségnek az egész országban való megszüntetéséről. - 233. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.300 H. M számú rendelete a honvédség tagjainak, valamint a honvédelmi igazgatás körében szolgálatot teljesítő polgári alkalmazottaknak igazolása tárgyában kiadott 2.480/1945. M. E. sz. rendeletvégrehajtásáról.

233. 24.300/1945. H- M. sz. 309 olyan tagja előtt is, aki a honvédelmi miniszter (az általa kijelölt személy), a kerületi parancsnok, illetőleg a kerületi parancsnok által kiküldött személy előtt már esküt (fogadalmat) tett. Az igazoló bizottságok nem honvédségi tagjainak eskütételére vonatkozóan az 1.080/1945. M. E. számú rendelet rendelkezései irányadók. Az eskü, illetőleg a fogadalom letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az eskü szövege a következő: „Én . . . ... . . •. - . .,... . . esküszöm, hogy mint az igazoló bizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni. Isten engem úgy segéljen." A fogadalom szövege a következő: ,,Én .':.. . . .<..-. . . . . becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint az igazoló bizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni." 8. §• Az igazolási eljárásból ki van zárva az az igazoló bizottsági tag, aki az igazolás alá vontnak házastársa, volt házastársa, jegyese, egyeneságú rokona, vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának fel- vagy lemenőágbeli rokona, vagy testvére, végül, aki az igazolás alá vonttal örökbefogadói, nevelőszülői viszonyban van, illetve gyámja, gondnoka, vagy az volt. Ha az előző bekezdések alapján vagy tartós akadályoztatása folytán valamelyik tag az igazolóbizottságban nem járhat el, vagy valamelyik tag ellen a bizottság által elfogadott politikai aggály merül fel, a bizottság elnöke felhívja annak a politikai pártnak (szakszervezeti tanácsnak) helyi szervezetét, amelynek tagja a fentiek szerint nem járhat el, hogy 24 óra alatt küldjön be újabb tagot. Ha a felhívás eredménytelen marad, az igazolóbizottság az akadályozott tag nélkül jár el. 9. §. Az igazolóbizottság tagjai ebbeli minőségükben az 1940: XVIII. te. 3. §-a szerint közhivatalnokoknak kell tekinteni; őket a hatóság tagjaira vonatkozó büntetőjogi védelem illeti meg. Az előző bekezdés értelmében közhivatalnokoknak tekintendő bizottsági tagokra nézve az 1914 : XLI. te. 9. §-ának 6. pontjában említett felhatalmazást az igazságügyminiszter adja meg. , 10- §. Az igazolóbizottságok működésüket haladéktalanul tartoznak megkezdeni. 11. §. A.z igazoló bizottság elnöke a titkársággal az igazolási tárgyalás határnapja előtt legalább 8 nappal az igazolás alá vont személyek szolgálati helyén szokásos módon (hírlap, kifüggesztés, kidobolás, stb.) közhírré téteti azoknak névsorát, akiknek igazolása tárgyában a bizottság határozni fog. Amennyiben az eljárás alá vont magatartását a jelenlegi szolgálati helyén nem ismerik, azon vagy azokon a helyeken is közzé kell tenni a felhívást, ahol az illető előzőleg szolgált, vagy lakott. Ily esetben az elnök dönt afelett, hogy az igazoló eljárást! melyik helyen kfll lefolytatni. A névsort meg kell küldeni a bizottsági tagoknak is.. A közzétételben fel kell hívni a lakos

T ságot, hogy azok, akik az igazolás alá vont személy olyan magatartásáról vagy cselekményéről tudnak, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, ezt és az erre vonatkozó bizonyítékokat a bizottság elnökének szóban vagy írásban haladéktalanul jelentsék be. A felhívásnak magában kell foglalnia a bizottság elnökének nevét és lakcímét (hivatali címét), ahová a bejelentést küldeni kell. Figyelmeztetni kell a bejelentőket, hogy az írásbeli bejelentés csak akkor vehető figyelembe, ha a bejelentő nevét és lakcímét is feltünteti. Az elnök a szóbeli bejelentésről jegyzőkönyvet készíttet. A jegyzőkönyvet a bejelentést tevőnek alá kell írnia. Az igazolóbizottságnak tett bejelentés esetében a bejelentő ellen az 1914 : XLI. te. 20. i§-ába ütköző cselekmény miatt eljárást Indítani nem lehet. Ez a rendelkezés nem érinti a Btk. XIII. fejezetének alkalmazását. 12. §. Az igazolóbizottság elsősorban azoknak igazolása tárgyában határoz, akik az 1945. évi január 1-én a vörös hadsereg által felszabadított országrészben teljesítettek szolgálatot. Azokban az országrészekben, amelyeket e napon a vörös hadsereg még nem szabadított fel, az igazoló bizottság elsősorban azoknak igazolása tárgyában határoz, akik a helyükön maradtak. Az- előző bekezdésben felsoroltak ügyeivel a bizottság zárt ülésben foglalkozik. Ha ilyen ellen bejelentést nem tettek s a bizottság tagjainak egyike sem tud az igazolás alá vont népellenes magatartásáról, az igazoló bizottság az igazolás alá vont személyt igazoltnak jelenti ki. 13. §.. Az igazolóbizottság tárgyaláson bírálja el azoknak az ügyét, akik a vörös hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávoztak, továbbá a szolgálati he-