Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 110. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 2.559. M. E számú rendelete a vasúti járóművek gyártásának és javításának meggyorsítása érdekében tárcaközi bizottság felállításáról. - 111. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 2.560. M. E. számú rendelete az 1944. és 1945. évi gyapjutermelés forgalmának és felhasználásának szabályozásáról.

1§Q 111. 2.560 1345. M. E. sz. ^•apjuhulladékkészlet, továbbá a vágás útján előálló irha- és bőrgyapjúkészlet forgalombahozatala és felhasználása tekintetében az iparügyi miniszter külön rendelettel rendelkezik. 2. §. (1) A zár alá vett nyírott és ipari Igyapjukészlet forgalombahozatalát és felhasználását — a jelen rendelet rendelkezéseinek figyelemhevételével — a textilgazdasági iroda (az alábbiakban: Iroda, Budapest, V.

f Vigyázó Ferenc-u. 2.) irányítja és eílenirzi. (2) Az Iroda vezetősége mellé szaktanátsot kell felállítani E szaktanács tizenöt tagból áll. Tagjai közül tizet az iparügyi miniszter nevez ki, még pedig három tagot a Szakszervezeti Tanács, három tagot az Országos Mezőgazdasági Kamara, két tagot a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete, ©gy tagot a kisiparosok érdekképviselete és egy tagot a kereskedők érdekképviseleti szerveinek jelölése alapján; amennyiben a kereskedők érdekképviseleti szervei a jelölt személyre nézve megállapodni nem tudnának, helyettük a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jelöl egy személyt. A szaktanácsnak hivatalból tagjai még az iparügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, a közellátásügyi, a földniivelésügyi és a honvédelmi miniszterek egy-egy kiküldöttje. (3) Az Iroda személyi és dologi kiadásait a 4. §. (5) bekezdésében megjelölt bevételéből fedezi. A bevétel felhasználását — a. földmívelésü-gyi miniszterrel egyetértve — az iparügyi miniszter ellenőrzi. A bevételnek az Iroda személyi és dologi kiadásainak fedezésére fel nem használt része a földmivelésügyi tárcát illeti és azt a juhállomány fejlesztésére és nemesítésére kell fordítani. (4) Az iparügyi miniszter az Iroda működése felett felügyeletet gyakorol. 3. §. (1) A községi elöljáróság (városokban a polgármester) köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt a község (város) területén lévő juhtartó gazdák, (gazdaságok) birtokában lévő juhokról és külön a bárányokról ' pontos összeíró-jegyzéket készíteni. A jegyzékben fel kell tüntetni a juhtartó gazdák (gazdaságok) nevét és pontos lakóhelyét (telephelyét), továbbá a birtokukban lévő juhok, illetőleg bárányok számát. A jegyzéket négy példányban kell elkészíteni; az egyik példány a községi elöljáróságnál (polgármesternél) marad, a második példányt a jelen rendelet hatálybalépését követő tizenötödik nap eltelte után haladéktalanul meg kell küldeni az Irodának, a harmadik és negyedik példányt pedig a juhtartó gazda (gazdaság) kapja kézhez. A juhtartó gazda (gazdaság) példányait a gyapjú eladásakor kell átadni a vevőnek. (2) Az Iroda a jelén rendelet végrehajtásához szükséges és az (1) bekezdésben nem említett adatok megállapítására és közlésére a községi elöljáróságot (polgármester) megkeresheti. A községi elöljáróság (polgármester) az Iroda ilyen irányú megkeresésének köteles eleget tenni. (3) Az ipari gyapjút termelő üzem köteles az Irodának minden hó 8. napjáig bejelenteni az általa az előző hónapban termelt, úgyszintén az általa az előző hónapban kiszolgáltatott és végül az előző hó utolsó napján nála tárolt ipari gyapjú mennyiségét. A készletek átvételéről a feldolgozd gyárak vagy kereskedők útján az Iroda gondoskodik. 4. §. (1) A zár alá vett nyírott és ipari gyapjút csak az Iroda által megbízott gyapjufeldolgozó gyárak vagy kereskedők vásárolhatják meg. A termelő a gyapjút az Iroda által megbízott bármelyik gyapjufeldolgozó gyárnak vagy kereskedőnek eladhatja. Kereskedő kereskedőnek gyapjút nem adhat el. A kereskedők a megvásárolt menynyiséget teljes egészében kötelesek az Iroda által megnevezett hazai feldolgozó gyárak valamelyikének az Iroda által megállapított határidőn belül átadni. Az átvételt legkésőbben 1945. évi október hó 1. napjáig le kell bonyolítani. (2) A gyapjú vételárát az eladó és a vevő * jszabadon állapítják meg. A termelőnek fizetett ár azonban — a békési, termésű fésűs A. minőségű 30—31%-os gyapjú alapulvételével —i zsiros kilogrammonként 35.-^pengőnél alacsonyabb nem lehet. Az egyéb minőségekért fizetendő legalacsonyabb árra nézve az Iroda által kiadott árlap az irányadó. A gyárak kötelesek az általuk beszerzett gyapjú — zsiros gyanjú súly alapján számított — hetvenöt százalékából előállított félgyártmányokat, illetőleg készárukat az iparügyi miniszter rendelkezése szerint, az általa meghatározott — népruházati, honvédségi vagy egyéb — célra, az alább megi'áfUapított irányár alapulvételével forgalomba hozni, vagy az iparügyi miniszter által megjelölt átvételi szervnek eladni. Az irányár: a békési fésűs. A minőségű 30—31^ tiszta gyapjú alapulvételével, zsiros kilogrammonként 40 (negyven) pengő; ebben az összegben minden költség (szállítási költség, biztosítási díj stb.) benne foglaltatik. A megvásárolt gyapjú fennmaradó huszonöt */e-át, kivéve a 6. §-ban említett mennyiséget, minden korlátozás nélkül szabad feldolgozni és forgalomba hozni és az ebből a mennyiségből előállított áruk árába a gyárak

1 a termékeik előbb említett hetvenöt százaléka és a 6. §-ban említett mennyiség értékesítésénél esetleg előálló veszteséget felszámíthatják ,