Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1168. Az országos építésügyi kormánybiztos 1945. évi 5.040. 0. É. K. számú rendelete Budapest székesfőváros területére vonatkoz óian egyes építésrendészeti szabályok átmeneti megállapításáról. - 1169. Az országos építésügyi kormánybiztos 1945. évi 4.010. 0. É. K. számú rendelete a háborús események következtében megrongálódott épületek helyreállításával, illetőleg romépületté nyilvánításával, lebontásával és anyagának zár alá vételével. - # kapcsolatos ideiglenes építési szabályok megállapításáról.
1169- 4Ü10/1945. O- £• K. sz. 1841 nyakat szabad üvegezni. Kétszárnyú ablakoknál csupán az egy szárnyat kell beüvegezni, a másikait ideiglenesen be kell deszkázni, vagy esetleg megfelelő módon beragasztani. Mellékhelyiségeket, lépcsőházakat nem szabad üvegezni, hanem pót anyagokat kell használni., g) Márványburkolatok, díszes fayenceburkolatok, gipszdíszít esek és más fényűző jellegű díszítések helyreállítása csak akkor engedhető meg, ha igen csekély kárt szenvedtek és a helyreállítás hiánya túlságosan szembeötlő. Egyébként az ilyen burkolatokat és díszítéseket le kell bontani és a szükség szerint mással kell pótolni; nem vonatkozik ez a iszabály a művészi értékű ilyen burkolatokra és díszítésekre. h) Ha valamely útvonalon az építési szabályok, vagy beépítési tervek szerint az épületek homlokzatára a városkép szempontiából különlegesen meghatározott kiképzés, színezés, vagy burkolóanyag kötelező, az erre vonatkozó követelményeknek az épület helyreállítási munkájánál is eleget kell tenni. A háborús események következtében megrongálódott épületek v omépületté nyüvánr tása és lebontása. 12. §. Azokat az épületeket, amelyek oly súlyosan megsérültek, hogy a 'fennálló szabályoknak megfelelő rendeltetésszerű állapotba helyezésük csak teljes átépíté.sel vagy túlnyomó részüknek újjáépítésével lehetséges, romépületnek kell tekinteni. 13. §. (l) 3 Az elsőfokú építésügyi hatóság a 'jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt hivatalból véghatározattal köteles megállapítani, hogy a jslen rendelet 12. §-a értelmében mely épületek tekintendők romépületnek. (2) Az elsőfokú építésügyi hatóság véghatározata ellen a fellebbezés kizárásával közvetlenül felülvizsgálati kérelemnek van helye az országos építésügyi kormánybiztoshoz. (3.950/1945. M. E. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése). (3) Az elsőfokú építésügyi hatóság köteles a jelen rendelet III. számú mellékletének megfelelő minta szerinti nyilvántartást vezetni a romépületté nyilvánított épületekről. Az (1) bekezdésben megállapított határidő elteltével a nyilvántartás másolatát a kormánybiztosi kirendeltséghez fel kell terjeszteni. A kormánybiztos a nyilvántartás bemutatása után harminc nap ala-t, az e'sőfokú építésügyi 7 hatóság által kijelölt épületeken „kívül, a város (község) területén más épületeket is romépületté nyilváníthat; a kormánybiztos rendelkezése ellen, amellyel valamely Magy. Rend. Tára, 1945. VII—XII. f. épületét romépületté nyilvánított, jogorvoslatnak helye nincsen. (4) A kormánybiztos a hozzá bemutatott nyilvántartást — esetleg kiegészítve — záradékolva áz elsőfokú építésügyi hatósághoz visszaküldi. Az elsőfokú építésügyi'hatóság a város (község) romépületeinek jegyzékét a szokásos módon közhirré tenni köteles. 14. §. (1) Azt az épületet, amelyet a hatóság jogerősen romiépületté nyilvánított, a jogerős véghatározat kézbesítésétől számított 1 év alatt —az alapokat is beleértve — teljesen le kell bontani, a törmeléket el kell szállítani és a telket elegyengetve az utca felől be kell keríteni. (2) A romépületek építési anyaga és szerelvényei zár alá vétetnek; a zárolt anyagokat az ingatlan tulajdonosa, illetőleg az, aki a magánjog szabályai szerint azokkal rendelkezni jogosult, el nem idegenítheti és annak őrzéséről gondoskodni köteles, 15. §. (1) A romépület lebontására általában a tulajdonost kell kötelezni. (2) A kormánybiztos az építésügyi hatóság javaslatára közérdekből — életveszély esetén kívül is — bármely romépületnek hatósági lebontását rendelheti el és a bontási határidőt a 14. § rendelkezéseitől eltérőleg is megállapíthatja. (3) A romépületek lebontásánál — amennyiben a jelen rendelettel ellentétben nem állanak — az építésügyi szabályzat (sza' bályrendelet) rendelkezései irányadók. Az elsőfokú építésügyi hatóság, ha a bontat a tu 7 aidonos végezteti, a bontás szabályszerű elvégzése és a megszabott időben való befejezése érdekében megfelelő biztosicékot köthet ki. 16. §. (1) Amennyiben a romépület bontását a tulajdonos végezreii, kérelmére a hatóság a kitermelendő építési anyagokat és szerelvényeket részben, vagy egészben a z ár alól feloldja. (2) Amennyiben a romépületet a hatóság bontatja le, a bontási költiség fejében a bontásból kikerülő összes építési anyagokat, minden-térítés nélkül a hatóság a város fközség) javára igénybe veheti. Vegyes és életbeléptetö rendelkezések', 17. §. (1) Azokban a községekben, ahol helyhatósági szabályrendelet közsépi építési bizottság alakítását nem tette kötelezővé, a bizottságot haladéktalanul meg ke'l alakítani. (2) Az (1) bekezdés értelmében megalakítandó bizottságnak hivatalból tagiai: a községi bíró, vagy helyettere, a községi jegyző, vagy helyettese, a községi (kör) orvos és a tűzoltóparancsnok. A bizottság tagjai to116
