Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1161. Az országos építésügyi kormánybiztos 1945. évi 2.481. 0. É. K számú rendelete Budapest Székesfőváros területén a háborús események folytán megsérült építmények helyreállításával kapcsolatos építésrendészeti szabályokról.

1824 1161- 2.481/1945. O. É. K sz. értékébe vetett bizalom csökkenésével járó válság elmélyülésének a megelőzését s a pengő vásárló erejének főként a belföldi viszonylatban fenntartását. A 4.560/1931. és 4.600/1931. M. E.szám alatt kibocsátott ezek a rendeletek törvényi (ex lege) átértékelési lehetőséget helyezitek kilátásba annak kimondásával, hogy a tágabb értelemben vett magánjogi címen alapuló pengőkövetelések, ha 1931. évi augusztus hó 15.-e előtt vagy bár ezt követőleg, de oly időpontban határoztattíak meg, amikor a Magyar Nemzeti Bank az aranypengő jegyzését meg nem kezdte —- (hacsak a jogügylet ellenkező kikötést nem tartalmaz) —, aranypengőre fordulnak át (amelyen 026315789 gramm finom aranyat kell érteni), a tartozások teljesítésében tehát további rendelkezésig 1 aranypengőt 1 pengővel kell számítani. Ez az átértékelési lehetőség azonban valósággá sohasem vá'lott, mert az aranypengő jegyzését — jóllehet ezt a rendeletek kibocsátásakor szem előtt tartott! közforgalmi értékviszonyváltozások megokolttá tették volna — mind a mai napig nem kezdték meg. Azok a fontos közgazdasági és nemzetközi tekintetek egyébként, amelyek a jegyzés megkezdése elrendelésének korábban akadályai voltak, az idők folyamán úgy alakultak, hogy most már nem igényelhetnek elsőbbséget az értéktartás szempontjai előtt. Ennek felismerésére mutat külföldi viszonylatban elsősorban az export-támogatási járulékoknak, majd az úgynevezett egységes felárrenó^szernek a 300/1936. M. E. számú rendelet révén történt bevezetése, valamint a külföldi pénzárfolyamoknak legújabban megengedett tőzsdei jegyzése, belföldi vonatkozásban pedig az iá körülmény, hogy a munkabérek, szolgálati illetmények s a munkateljesítménnyel elérhető más jövedelmek az árak emelkedésével kapcsolatban pénzösszegükben növekedtek s az állami jogrend által ijs a szükséghez képest fokozatosan szabályoztattak, továbbá, hogy a közterhek és a közszolgáltatások árai is általánosságban felemeltettek. JVÜndezekből pedig az következik, hogy az aranypengőrendeletekben foglalt ajz a szabály, hogy a pengőnek, mint fizetési eszköznek, az arany pengőhöz való viszonyát a kormányhatóság további rendelkezésig változatlannak kell tekinteni, e rendelkezés elmaradása mellett is, a gazdasági és pénzügyi helyzet gyökeres átalakulása folytán most már minden magánjogi viszonylatban nem alkalmazható. Épen ezért nincs akadálya annak, hogy az 1881. évi XLI. te. 23. és következő szakaszaiban szabályozott kártalanítás készpénzbeli összegének a megállapításánál is számba lehessen venni azt a mélyreható változást, amely a pénz értékmérői szerepében a szakértői becslést követő időben beállott. E nélkül ugyanis a kisajátításit szenvedő nem juthatna ahhoz a valódi és teljes kártalanításhoz, amelyet számára az 1881. évi XLI. te. 23. §-a rendel. ül. Az ekként alakuló kártalanítási ár összegszerű megállapításának módozatával a jogegységi tanács nem foglalkozott, mert ez & felvetett elvi kérdés kereteibe nem tartozik. Kelt ép hitelesíttetett Budapesten, a m. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1945. évi október hó 29. napján tartott ülésében. Dr. Kerekess István s. k. a. m. Kúria elnöke, mint a jogegységi tanács elnöke, dr. Antalfy Mihály s. k., dr. Brandt József s. k., dr. Karay Pál s. k., dr. BöszörményiNagy István s. k., dr. Révész Gusztáv s. k, dr. Tergovits Aurél s. k., dr. Zrínyi Miklós s. k. előadó, dr. Szladits László s. k., dr. Zombory József s. k., dr. Rakovszky Menyhért (s. k. a jogegységi tanács tagjai. Dr. Kerekess István s. k. törvényszék!: bíró. mint a jogegységügyi tanács elnöke. Dr. Harmathy Attila s. k. ai m. Kúria elnökié,, a jogegységi tanács jegyzője. 1161. Az országos építésügyi kormánybiztos 1945. évi 2.481. 0. É. K számú rendelete Budapest Székesfőváros területén a háborús események folytán megsérült építmények helyreállításával kapcsolatos építésrendészeti szabályokról. 2. §. Bejelentés és építési engedély nélkül végezhető helyreállítási munkák. Sem építési engedélyre (5. §), sem bejelentésre (2. §) nincsen szükség az építményeknek, -illetőleg azok egyes részeinek (lakásainak) hdyreállításához abban az esetben, ha az épület, illetőleg épületrész semmiféle szerkezeti kárt nem szenvedett, ha^-m