Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1116. Az újjáépítési miniszter 1945. évi 28.260. U. M. számú rendelete az épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló jogszabályok hatályának a vidéki városokra való kiterjesztéséről.
1728 1116. 2í8.260/1945. U. M. sz. 1116. Az újjáépítési miniszter 1945. évi 28.260. U. M. számú rendelete az épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló jogszabályok hatályának a vidéki városokra való kiterjesztéséről. A Budapesten és környélkén lévő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló 5.120/1945. M. E. sz. rendelet (Rt. 1945. évi 588. o.) 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a 4. § tekintetében ai pénzügyminiszterrel egyetértve — ,a következőket rendelem: 1. §. Az 5.120/1945. M. E. sz. rendelet (a továbbiakban: R., Magyar Közlöny 1945. évi 33. szám) hatálya — Budapesten és a környékéhez tartozó megyei városokon (Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Üjpest) felül — a többi törvényhatósági jogú és megyei városra (a továbbiakban: vidéki városok) is — azok tanyai településeinek kivételével — kiterjesztetik. A R. jszövegét a jelen rendelet A) melléklete tartalmazza. Helyreállítási kötelezettség. 2. §. (1) A vidéki városokban lévő lakható vagy lakhatóvá tehető épület 20 m 2nyi vagy ennél nagyobb felületen megrongált tetőzetét az épület tulajdonosa, illetőleg az, aki az épülettel rendelkezni jogosult (haszonélvező, öröklakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, a továbbiakban: tulajdonos) köteles az 1945. évi november hó 30. napjáig helyreállítani; a munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni. A 20 m s-nél kisebb felületű és szerkezeti rongálással össze nem függő tetősérülós helyreállításának legkésőbb az 1945. évi október hó 15. napjáig meg kell történnie. Nem terheli a fentiekben meghatározott helyreállítási kötelezettség a vidéki városokhoz tartozó tanyai településeken lévő épület tulajdonosát. (2) Lakhatóvá tehetőnek kell tekinteni az olyan megrongált épületet is, amely a tetőzet helyreállításán kívül később még további javításokra is szorul, de a tetőzet haladéktalan helyreállítására az állagmegóvás céljából feltétlenül szükség van. Azt, hogy a R. alkalmazása szempontjából az épületet lakhatónak, illetőleg lakhatóvá tehetőnek kell-e tekinteni < az elsőfokú építésügyi hatóság állapítja meg. A határozat ellen annak közlésétől számított öt nap alatt az érdekelt háztulajdonosok és bérlők az országos építésügyi kormánybiztoshoz (a továbbiakban: kormánybiztos) fellebbezhetnék. A fellebbezést a kormánybiztos illetékes kirendeltségénél (B) melléklet) kell benyújtaná; ugyanide kell az elsőfokú határozatot fellebbezés hiányában is késedelem néílkül felterjeszteni. A kormánybiztos az ilyen határozatot — annak felterjesztésétől számított tizenöt nap alatt — hivatalból megváltoztathatja. (3) A tulajdonos az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség alól mentesül, ha a jogerős határozat szerint az épület lakhatóvagy lakhatóvá tehető ugyan, de a kormánybiztos a tetőzet helyreállítását anyagvagy munkaerőgazdálfcodási szempontból nem tartja kívánatosnak és ezért a kölcsönfolyósítását megtagadja. (4) A helyreállítási kötelezettség kiterjed a tetőzeten kívül az épületnek a tetőzettel összefüggő olyan szerkezeti részeire is, amelyeknek helyreállítása szükséges ahhoz,,hogy az épület állaga a csapadéktól további károsodást ne szenvedjen, illetőleg amelyeknek helyreállítása fennálló veszély elhárítása végett mellőzhetetlenül szükséges. A kormánybiztos által elrendelt és az állagmegóvás céljából feltétlenül szükséges aláducolási munkálatok is a jelen rendelet szerint végezhetők el. Nyilatkozattételi kötelezettség. 3. §. (1) A tulajdonos a jelen rendelet jciatálybalépéséltől számított tíz nap alatt köteles az elsőfokú építésügyi hatóságnál nyilatkozatot tenni arról, hogy a 20 m 2-nyi vagy ennél nagyobb felületen megrongált tetőzetet a jelen rendeletben szabályozott hitel igénybevételiével vagy anélkül kívánja-e helyreállíttatni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az épület megjelölését utca és házszám szerint, a tulajdonos nevét és lakcímét, a tetőzet károsodásának mértékét (m 2 ^ben), az ezt megállapító szakiparos vagy mérnök nevét és lakcímét, valamint a szükségelt anyag mennyiségét éls minőségét. (2) Az elsőfokú építésügyi hatóság a nyilatkozatban foglalt adatok valóságát ellenőrzi, azokra az épületekre vonatkozóan pedig, amelyek tekintetében a tulajdonos a nyilatkozattételt elmulasztotta, az (1) bekezdésben felsorolt adatokat a tulajdonos költségére helyszíni kiszállás útján megszerzi. A nyilatkozatokban foglalt, illetőleg a hivatalból megszerzett adatokat a kormánybiztos által kiadandó utasítás szerint jelentésbe kell foglalni >éis) legkésőbb az (1) bekezdésben
