Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 103. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 2,350, M. E. számú rendelete az illetékek felemeléséről.
103. 2.33Ö/194I. M. E. x. 145 5. §. Csekk-illeték. <1) Az 1908:LVin. te 24. §ának rendelkezése alá tartozó csekkek és csekkmásolatok az idézett § (1) bekezdésében meghatározott illetéktételek helyett, ha a csekk belföldön fizetendő, 10 f, ha pedig külföldön fizetendő, 20 f illeték alá esnek. (2) Külföldön kiállított, de belföldön fizetendő csekkek, ha a kiállítás helyén hatályban levő jogszabályoknak megfelelnek, 10 f illeték álá esnek. (3) A postatakarékpénztár által a csekkszámlatulajdonosok részére forgalomba hozott csekkfüzetek, ha azokban 15 csekkür lap van, 60 f, ha pedig a füzetben 60 csekkürlap van, 2 P 40 f illeték alá esnek. (4) Ha a pénzintézet a csekkilletékeket a kiadott csekkfüzetek alapján pénzben rója le, a jelen rendelet életbelépése előtt kiadott füzetből származó űrlapon kiállított csekk után illetékkülönbözetét leróni nem kell, habár a csekk kiállítása a rendelet életbe" lépése után történik is. 6. §. Számtcdlleték. (1) Számla alatt 1 *— enr^ek a rendeletnek alkalmazásában — olya,; iratot kell érteni, amelyet kereskedő vagy Iparos az üzlete tárgyául szolgáló ügylet teljesítéséről és az abból származott követeléséről üzletfele részére kiállít(2) Kereskedő vagy iparos — e rendelet alkalmazásában — az, aki olyan keres" kedelmi vagy ipari ügyleteket köt, amely ügyletekből származó jövedelem azl irányadó jogszabályok alapján általános kereseti adó, illetőleg társulati adó alá esik, továbbá a kereseti, illetőleg társulati adó kötelezettségre tekintet nélkül a villamosáram-, gázés vizszolgálatási (köz- és magán-) vállalat (üzem), végül a gyógyszertár, a szanatórium és az üdülő. (3) A számlailleték alapja a számlában feltüntetett követelésnek az összege. A számlában külön felszámított számlailletéket az illeték alapjához nem kell hozzászámítani. Ha a követelés egy részéről számlát már kiállítottak s ez a számlából kitűnik, az illeték alapja a követelésnek a korábbi számlában feltüntetett követeléssel •> csökkentett összege. (4) A bank- vagy pénzváltóüzlettel foglalkozó vállalat által kiálüítoítt olyan 5xat illetékalapjánál, amely iratban a vállalat —: mint értékpapír-, illetve szelvénybeváltó —; a teljesített értékpapír-, vagy szelvénybeváltásról az értékpapír kibocsátójának -elszámol, óvaidiék- vagy kezességvállalással Kapcsolatban jutalékát felszámítja, továbbá amelyben ügyfelét arról értesíti, hogy számlája terhére fizetést teljesített, vagy megbízásából harmadik személy részére meghatározott összeget rendelkezésre tart, számlája terhére (iposta, postatakarékpénztár, gyorsutalvány, bankgiró, stb. útján) átutalást teljesített, megbízásából más pénzintézetnél harmadik személy részére hitelt nyújtott ^meghitelezés), vagy a meghitelezésből folyólag fizetést teljesített, valamely értéket egyik számlájáról másik számlájára átvezetett, va?y másik fél javára teljesített térítésért megterhelte, a telepített vagy egyéb lejárt váltóját, utalványát vafv csekkiét (ideértve az utazási-, vám- és fuvardíjcsekkeket is)- beváltotta, vagy hitellevélre fizetést teljesített, a beváltott értékpapírok értéke, az óvadéki vagy kezességi tőke, a fizetett, rendelkezésre tartott, átutalt, meghitelezett, átvezetett, beváltott, stb. összeg figyelmen kívül marad. Az ilyen irat illetékalapja csupán az az összeg, amelyet a bank- vagy pénzváltóüizlet a teljesített bankári tevékenysége ellenértéke fejében jutalek, költség, kamat, díj, stb. címen követel, (5) A számla első példánya, ha az illetékalapja 100 pengőt nem halad meg, 10 f, 100 pengőnél több, de 200 pengőt nem halad meg, 20 f, 200 pengőnél több, de 500 pengőt nem halad meg, 50 f, 500 pengőnél több, de 1.000 pengőt nem halad meg, 1 P, 1.000 pengőnél több, minden megkezdett 1.0 00 pengő után 1 P illeték alá esik. (6) A számla második és többi példányára valamint másolatára példányonkint, illetőleg másolatonként 3 P illetéket kell leróni. Ez a példánypnkinti, illetőleg másolatonkinti illeték azonban az első példányra járó illetéknél nagyobb nem lehet. (7) A külföldön kiállított számlára vagy annak másodlatára vagy másolatára az H5) bekezdésben meghatározott illetéket kell leróni, ha a számlát (másodlatot, másolatot) bíróságnál vagy más hatóságnál vagy hivatalnál oly célból mutatják be, hogy a számla adataira vonatkozólag bizonyítékot szolgáltassanak. Vámkezelésnél vagy külföldi fizetési eszköz igénylésénél történő felhasználást illetékkötelezettséget megalapító bemutatásnak tekinteni nem lehet. (8) A személyes illetékmentesség az előző bekezdések értelmében járó számlailletékre nem terjed ki. _ (9) Illetékmentes: 1. az államnak egyedárusági és más olyan üzletkörű vállalatai által kiállított számla, amely vállalatot kizárólagosan az állam jogosult folytatni; 10 ,
