Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1093. A pénzügyminiszter 1945 évi 122.000. VIL P. M. számú rendelete a jövedelemadó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról szóló 7.630/1945. M. E. számú rendelet 2. §-ának végrehajtásáról.
1690 - 1093. 122.000/1945. P. M. VII. sz. lülvizsgálat megtörténtét az illetmény jegyzéken megfelelő záradékkal kell igazolni. (9) A felülvizsgált és záradékolt illetmény jegyzéket munkáltatók szerint és időrendben egymásba helyezve akár az adófőkönyv tételszámainak sorrendjében, akár a munkaadók nevei szerinti betűrendben kell kezelni és öt évig megőrizni. (10) Az illetmény jegyzékek helyszíni ellenőrzésiét az alkalmazottjak kereseti adójának lerovása céljából adott illetményjegyzékek helyszíni ellenőrzésével össze kell kapcsolni, etekintetben tehát a, kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos összeállítás 49. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (16)—(19) bekezdésében foglalt •szabályok az irányadók. (11) Az állami adóhivatal (kerületi adófelügyelőség) a felülvizsgált és záradékolt illetményjegyzék alapján a jövedelemadót és annak állami pótadóját kiveti és „ . •. • . . cég (munkáltató) alkalmazottainak jövedelemadója" felírással változási jegyzék útján egyösszegben előírja, az illetményjegyzéken pedig a változási jegyzék tételszámát feljegyzi. (12) A községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) ,a változási jegyzék útján szaporodásba 1 'hozott jövedelemadót és annak állami pótadóját a változási jegyzéken használt feliratnak megfelelően az adófőkönyvben a munkáltatók neve alatt havonkint előírja és a teljesített befizetéseket elkönyveli. Annak ellenőrzése céljából, hogy fizetési kötelezettségének minden munkáltató eleget tesz-e, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, adószámviteli osztály) az előírási adatokat az alkalmazottak kereseti adójának lerovása céljából a munkáltatókról vezetett nyilvántartás adataival összehasonlítja és ha mulasztást észlelne", erre az állami adóhivatal figyelmét felhívja. Az állami adóhivatal a mulasztókkal szemben az általános szabályok szerint jár el. Ha pedig a községi elöljáróság (városi adóhivatal, adószámviteli osztály) azt állapítja meg, hogy a munkáltató az állami adóhivatal előírásánál kisebb öjsszeget fizetett be, a különbözet erejéig a behajtási eljárást haladéktalanul köteles megindítani. (13) Az illetményjegyzék benyújtásának elmulasztását a jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500/P. M. számú hivatalos összeállítás 64. §-ának (1) bekezdése szerint kell büntetni; azzal a munkáltatóval szemben pedig, aki az illetmény jegyzékeket felhívásra sem adja be, az 1940:XXII. te. 44. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a 160.000/1940. VII. számú pénzügyminiszteri rendelet 14. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni. (14) Az alkalmazottak jövedelemadójának és állami pótadójának kivetéséről a munkáltatót csak abban az esetben kell értesíteni, ha a jövedelemadó éjs az állami pótadó alapjának kiszámítása tévesen, illetőleg helytelenül történt, vagy ha az adót a munkáltató a törvényesen járó összegnél kisebb összegben számította ki. 3. §. (1) A R. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazásnál fogva akként rendelkezem, hogy ha az adózónak az 1. §-ban tárgyalt szolgálati illetményén vagy nyugellátáson kívül) más adóköteles jövedelme is van, a szolgálati illetménynek vagy nyugellátásnak az egyéb forrásból származó jövedelmekkel összevonását és azokkal együtt megadóztatását mellőzni lehet abban az esetben, ha az adózónak a szolgálati illetményén, illetőleg nyugellátásán felül legfeljebb a) olyan mező- vagy erdőgazdasági ingatlana van, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme 25 koronát nem halad meg; b) egy holdnál nem nagyobb szőlőbirtoka van; c) olyan családi ház tényleges birtokosa, amelyben a saját 3 szobásnál nem nagyobb lakásán felül legfeljebb még egy lakás és egy házfelügyelői lakás van; d) általános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozásból, járadékból vagy tőkevagy ónból legfeljebb évi 12.000 P jövedelmet élvez. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából a munkavállaló a munkáltatónak oly értelmű nyilatkozatát köteles az állami adóhivatalnál bemutatni, amelyből megállapítható, hogy szolgálati illetménye vagy nyugellátása után saját maga vagy pedig helyette a munkáltató mily összegű jövedelemadót fizet. Azitj a munkavállalót, aki munkáltatójának bizonyítványával az illetményei vagy nyugellátása után járó adó lefizetését igazolni nem tudja, összes jövedelme után a lakóhelyén kell jövedelemadóval megadóztatni. (3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazásának helye nincsen, a munkavállalóra a lakóhelyén az összes jövedelme után az általános szabályok szerint a jövedelemadót ki kell vetni, azonban az adó öszszegéből le kell számítani azt az adóösszeget, amelyet helyette a munkáltató az alkalmaztatás a helyén befizet. Minthogy az adókivetés időpontjában az adóévben várható összeg még nem ismeretes, a kiigazítási jog fenntartásával a kivetés napjáig fizetetíti összeg egy havi átlagának egy évre átszámított öszszegét kell figyelembe venni. 4. §. Abban az esetben, ha a munkáltató az alkalmazottak kereseti adója tekintetében olyan üleftimény jegyzéket vagy ehhez hasonló
