Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1093. A pénzügyminiszter 1945 évi 122.000. VIL P. M. számú rendelete a jövedelemadó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról szóló 7.630/1945. M. E. számú rendelet 2. §-ának végrehajtásáról.
1093. 122.000/1945, P. M. VII.* sz. 1687 1093. A pénzügyminiszter 1945 évi 122.000. VIL P. M. számú rendelete a jövedelemadó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról szóló 7.630/1945. M. E. számú rendelet 2. §-ának végrehajtásáról. A 7.630/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évi 711. o.) (megjelent a Magyar Közlöny 1945. évi 122. számában) 2. §-a a következő rendelkezéseket tartalmazza: „(1) A jövedelemadó alá eső szolgálati illetmények tekintetében a jövedelemadót az egy heti, illetőleg egy havi munkabér, illetmény vagy nyugellátás egy évre átszámított összegének alapulvételével, az, adózó egyéb forrásból származó jövedelmétől elkülönítve az alkalmazottak kereseti adójával egyidőben a munkaadó havonkint számítja ki és az évi adó és járulékai 1/12 részét szavatosság mellett az illetményekből történő levonás útján szolgáltatjiai be. Az adótétel alkalmazása előtt a szolgálati illetmények, munkabérek és nyugellátások összegéből minden kiskorú önálló keresettel nem bíró gyermek után havi 300.— P-t, nyugdíjalaphoz való hozzájárulás címén pedig oly összeget kell levonni, amily összeget az alkalmazott illetményéből tényleg visszatartottak, viszont az adóösszeg kiszámításánál az 1940:XXII. te. 36. §-ának (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az e tekintetben szükséges eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (2) Külön rendelettel állapítja még a pénzügyniiniszter, hogy méltánytssági vagy célszerűségi okokból milyen esetekben kell az adózó adóköteles tiszta jövedelmének megállapításánál a jelen szakasz (1) bekezdése szerint jövedelemadóval már megrótt illetmények, munkabérek és nyugellátások számbavételét mellőzni. A pénzügyminiszter rendelete állapítja meg azt is, hogy miképpen kell a szolgálati illetmények, munkabérek és nyugellátások után • a munkaadó által a jelen rendelet értelmében levont és beszolgáltatott jövedelemadót az adózó lakóhelyén az álalánojs szabályok szerint kivetendő jövedelemadónál figyelembe venni." Ezeknek a rendelkezéseknek végrehajtása; tárgyában a következőket rendelem: 1. §. (1) A 7.630/1945. M. E. számú rendelet (a továbbiakban R.) 2, §-ának (1) bekezdése a munkáltatóra két irányú kötelezettségeit állapít meg: először is a munkáltató kötelessége, hogy az egy heti vagy havi illetmény alapulvételével a munkavállaló egy évre várható jövedelmét minden hónapban külön-külön megállapítsa és a megengedett levonások után mutatkozó tiszta jövedelemre a 7.640/1945. M. E. számú rendelet ( R t. 1945. évi. 713. o.) (megjelent a Magyar Közlöny 1945. évi 122. számában) 5. §-ában megállapított adótételek és kulcsok alkalmazásával a jövedelemadó havi Összegét kiszámítsa; másodsorban az a kötelesség hárul a munkáltatóra, hogy ha a munkavállalók közösségével kötött egyetemes (kollektív) szerződéssel vagy az alkalmazottaival kötött egyéni megállapodásokkal a jövedelemadó fizetését vagy annak megtérítését kifejezetten nem vállalta magára, köteles a kiszámított jövedelemadót az alkalmazott vagy nyugdíjas járandóságaiból levonni és beszolgáltatni, mert hai ezt a kötelességét elmulasztja, az őt terhelő szavatosságnál fogva a le nem vont és be nem szolgáltatott adó tőle közadók módjára behajható. Ha az egyéni vagy kollektív szerződések a jövedelemadó fizetésére a munkáltatót kötelezik, önként érthetően az illetményekből levonásnak helye nincs íéfe a munkáltató az illetm^ények után járó adót közvetlenül tartozik megfizetni. (2) A R. 2. §-a (1) bekezdésének alkal* mázasában a jövedelemadó alapja az a szolgálati járandóság, amelynek alapján az alkalmazottak kereseti adóját is fizetni kell; ebből a járandóságból azonban az adótétel alkalmazása előtt le kell vonni olyan össze-, get, t.mely az alkalmazottat a 7.640/1945. M. E. számú rendelet 3. §-ának (l) bekezdése értelmében gyermekkedvezmény címén megilleti. Minthogy a gyermekkedvezmény csak az olyan adózót illeti meg, akinek háztartásához kettőnél több kiskorú gyermek tartozik és az egy-egy gyermek után járó kedvezmény mértéke évi 3.60,0 P, a! munkáltató akkor jár el helyesen, ha alkalmazottjától — annak felelőssége mellett — a szükséges adatokat ós bizonyítékokat nyilvántartásba veszi és havonta minden olyan kiskorú gyermek után, akinek még önálló keresete nincsen, havi 300 P-t levonásba hoz és levonja azt az " összeget is, amelyet az adózó járandóságaiból nyugdíjalaphoz való hozzájárulás címén visszatartott. Ha az adózó háztartásához háromnál kevesebb olyan családtag tartozik, akinek jövedelmét feltétlenül a családfő jövedelméhez kell számítani (feleség és kiskorú gyermek), az adóösszeget az adózó családi körülményeihez képest 5, 10, 15 vagy 25°/o-kal fel kell emelni és a felemelt összeget kell beszolgáltatni;
