Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1065. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.000. P. M. számú rendelete a rendkívüli épület javítási hozzájárulás kivetéséről és kezeléséről.

1640 1065. 121.000/1945. P. M. sz. ból kell elszámolni, avagy köztartozás hiá­nyában —• az illetékes pénzügyigazgatóság­nál előterjesztett kérelmére — a befizetést teljesítő részére a K. K. H. ö. 92. §-a alapján vissza kell fizetni. (2) A pénzügyigazgatóság az (1) bekez­désben foglalt rendelkezés 90 napon belüli teljesítését ellenőrizni köteles. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek határidőre nem tesznek eleget, erről a pénz­ügyminiszterhez jelentést kell tenni, 51. §. Jelen rendelet az 1945. évi július elsejei érvénnyel kihirdetése napján (1945. aug. 19.) lép hatályba. Budapesten, 1945. augusztus 10-én. Dr. Oltványi Imre s. k. pénzügyminiszter­1065. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.000. P. M. számú rendelete a rendkívüli épület javítási hozzájárulás kivetéséről és kezeléséről. A Budapesten és környékién levő épüle­tek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló 5.120/1945. M. E. számú rendelet (Rt, 1915. évf. 588. o.) 7­§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalma­zás alapján iái következőket rendelem: I. FEJEZET. Hozzájárulás fizetésére kötelezett személyek. 1. §. (1) A Budapesten és környékén levő épületek tetőzetének és egyéb szerke­zeti részeinek helyreállításáról szóló 5.120/ 1945. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) be­kezdésében említett Budapesti Épület javí­tási Alap (a továbbiakban: Alap) céljaira rendkívüli épület javítási hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulást) kell fizetni az összes épületek után, amelyek a) Budapest székesfőváros, b) Budafok, Kispest, Pestszent erzsébet, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Újpest, c) Albertfalva, Csepel, Mátyásföld, Rá­kospalota, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár területén vannak, tekintet nélkül •arrta, hogy az említett városok és községek területén levő valamely épület helyreállí­tásra szorul-e, vagy sem. (2) Az (1) bekezdésben említett Alaphoz való hozzájárulást 1945. évi augusztus hó 1. napjától 1947 évi július hó 31. napjáig terjedő időre az épületek tulajdonosainak és bérlőinek kell fizetniök. (3) A (2) bekezdés .alkalmazásában az épület tulajdonosának a telekkönyvi tulaj­donost, et tulajdonjog korlátozottsága eseté­ben pedig azt kell tökinteni, aki az épülettel rendelkezni jogosult; ilyen a haszonélvező, öröklakásos házrészvénytársaság, vagy ház­szövetkezet esetében az épület vagy épület­rész használatára jogosult részvényes, illető­leg részjegytulajdonos, társasház tulajdon esetében a telekkönyvi albetétb'en felvett tu­lajdonos, vagy haszonélvező. Az épület vagy épületrész bérlőjének azt a személyt kell 1 tekinteni, aki az említett városok vaigy köz­ségek területén érvényben levő lakásbérleti szabályrendeletek szerint ai bérleménynek maga. és háznépe által való használatára meghatározott pénzbeli vagy más ellenérték — bér — fizetése ellenében jogosult. (4) Ha az épülettel rendelkezni jogosult tulajdonos vagy haszonélvező több bérle­ményt magában foglaló házat vagy háznak több bérleményből álló részét házhaszonbér­letbe adja, a jelen rendelet alkalmazásában bérlőnek nem azt a személyt kell tekinteni, aki a házat, vaigy annak több' bérleményből álló részét ellenérték fejében abból ta> célból. vette át, hogy másoknak bérbeadás útján hasznosítsa, hanem azokat az-albérlőket,' akik nem ,ai háztulajdonossal, hanem a házhaszon­bérlővel állanak lakásbérleti jogviszonyban. Az ilyen albérlőkkel nem esik egv tekintet alá és így hozzájárulást sem köteles fizetni az olyan albérlő, aki a bérleménynek vagy a bérlemény egy részének a maga és ház­népe készére való átengedéséért a bérlővel szemben pénzbeli vagy más ellenérték — al­bér — fizetésiké kötelezi magát. (5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásá­ban hozzájárulást általában az olyan épüle­tek (épületrészek) után kell fizetni, amelye­ket maga a tulajdonos használ, vagy ame­lyeket bérbeadás útján hasznosít. Ebben a tekintetben a lakás céljára használt épület­részek után abban az esetben is hozzájáru­lást kell fizetni, ha az épület (épületrész) a házadéra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint egyébként állandóan mentes a ház­adó alól. Nevezetesen hozzájárulást kell fizetni: 1. az állami, törvényhatósági, községi (városi) épületekben azok után a lakrészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom