Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

1638 1064. 120-700/1945. P. M. sz. telezik, =—- ide nem értve a vállalatnál, üzemnél közmunkára visszatartott (4.000/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 204. o.) 8. §-a) váll ságkötelest — a terhére kivetett váltság arányos részét havi változási jegyzék útján törölni kell. 42. §. (1) A váltságot az tartozik megfizetni, akire azt kivetették. A váltság tekintetében egyetemleges fizetési kötelezettséggel sem ,aj családtagok, sem harmadik személyek nem tartoznak. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azok ellen a közmunkakötelezettek ellen, akik az illetékes miniszter rendelete folytán közmunkakötelezettségüknek a 4.000/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 204. o.) 8. §-ának (1) bekezdésében felsorolt vállalatoknál (üzemeknél) tesznek eleget, a vállalat (üzem) terhére szavatosságánál fogva kivetett váltság erejéig végrehajtást vezetni nem lehet. 43. §. A váltság beszedésére, behajtására, biztosítására, behajtásának elévülésére és a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra vonatkozólag egyebekben — amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz — a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. V. FEJEZET. Újjáépítési közmunkaváltságdlap. 44. §. (1) A jelen rendelet alapján kivé* tett váltságot és az annak terhére teljesített kiadásokat az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elkülönítetten, külön alapként kell kezelni és a zárszámadásban ennek megfelelően kell elszámolni. Az alap elnevezése: „Újjáépítési Közmunka váltságalap". (2) Az alap teljes bevételét újjáépítési célokra kell fordítani. (3) Az Újjáépítési Közmunka váltságalap központi kezelését, könyvelését és nyilvántartását — az alapszabályzat és az állami, valamint az államigazgatás alatt álló alapok és alapítványok vagyonának és vagyonváltozásának ellenőrzéséről, elszámolásáról és könyveléséről szóló 900/1932. P. M. számú Utasításban (Pénzügyi Közlöny 1932. évi 14. szám) foglalt rendelkezéseknek megfelelően — iaz újjáépítési miniszteri számvevőség végzi. III. CÍM Büntető rendelkezések. I. FEJEZET. Bírság. 45. §. (1) Aki a 13. § szerint a váltság kivetése céljából szükséges bevallását a megállapított határidőben nem adja be, a kivetés; során megállapított váltság 10%-át, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határidőben nem tesz eleget, a megállapított váltságnak 50°/o-át fizeti bírság fejéiben. A birságot a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a váltsággal egyszerre állapítja meg és a kivetési lajstromul is szolgáló főkönyvbe bevezeti. Ugyanezt a birságot kell alkalmazni azzal a munkáltatóval szemben is, aki a 14. § (3) bekezdésében megszabott határidőig az illetmény jegy zekéket a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, adószámviteli osztálynak) nem küldi meg. ' (2) Ha a váltságköteles a váltság elsőfokú megállapításáig igazolja, hogy bevallásált vétlen mulasztásból nem adhatta be, avagy a hozzá intéztt felhívásnak hibáján kívül nem felelhetett meg, a birság kivetését mellőzni kell. (3) Ha a kivetett váltság a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy csökken, ennek megfelelően a birságot is helyesbíteni kell. (4) Törölni kell a birságot, ha a fizetésre kötelezett a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt. II. FEJEZET. Jövedéki kihágás. '46. §.'(!) Súlyos jövedéki kihágást követ el a bevallás adására kötelezett személy, ha bevallásában, a hatóság felhívására adott nyüatkozatában vagy jogorvosialt bejelentését (indokolását) tartalmazó beadványában va-_ gyoni helyzetére, illetve jövedelmének összegére tudatosan valótlan adatot közöl, vagy a valóságnak megfelelő adatot tudatosan elhallgat és ezáltal a váltság összegét, megrövidíti, vagy a megrövidítés veszfélyének teszi ki. r (2) A jelen szakasz alá eső jövedéki kihágás büntetése pénzbüntetés, amelynek öszszege a megrövidített vagy veszélyeztetett váltság egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet. (3) Nem' büntethető az elkövető, ha a cselekmény felfedezése előtt bevallását (nyilatkozatát, beadványát) a valóságnak megfelelően módosítja. (4) A (á) bekezdés szerint az eltitkolt jövedelmet és vagyont — a váltság szempontjából — büntető következmények nélkül bármikor be lehet jelenteni, kivéve, hogyha az eltitkolást már előzetesen felfedezték. Az ilyen utólagos bejelentés a pótkivetés alól természetesen nem mentesít s nem mentesít az olyan büntetőjogi következményektől sem, amelyek nem a váltságkötelezettséggel kapcsol/aitosak. (Pl., ha a jövedelem általános kereseti adó vagy jövedelemadó alá is esilí)